Magyarország nyugdíjrendszere jelentős átalakuláson megy keresztül, miközben a demográfiai folyamatok és a gazdasági kihívások egyre nagyobb nyomást helyeznek a nyugdíjkasszára. A költségvetési adatok szerint 2025-ben a nyugdíjkassza hiánya elérheti a 231 milliárd forintot, ami részben a 13. havi nyugdíj visszavezetésének költségeivel magyarázható.
A Pénzügyminisztérium számításai alapján idén összesen 5812 milliárd forintot fordít az állam nyugdíjakra, miközben a befizetésekből csak 5581 milliárd forint folyik be. A hiányzó összeget a központi költségvetésből kell pótolni. „A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nemzetstratégiai kérdés, amelyben a kormány elkötelezett maradt a nyugdíjasok támogatása mellett, különösen a nehéz gazdasági időkben,” nyilatkozta a szaktárca képviselője.
A szakértők rámutatnak, hogy a nyugdíjkassza egyensúlya hosszú távon csak strukturális reformokkal biztosítható. A jelenlegi járulékbefizetések nem fedezik teljes mértékben a kifizetéseket, különösen a 13. havi nyugdíj visszaállítása óta. Ez a juttatás közel 370 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést évente.
A V4-es országok közül Magyarország nyugdíjrendszere a legkevésbé fenntartható a Európai Bizottság elemzése szerint, ami összefügg az elöregedő társadalommal és a munkaerőpiaci kihívásokkal. A kormány azonban ragaszkodik a 13. havi nyugdíj rendszeréhez, amit a nyugdíjasok szerzett jogának tekint.
A jövőben várhatóan további intézkedésekre lesz szükség a nyugdíjrendszer egyensúlyának fenntartásához, miközben a kormány igyekszik megőrizni a nyugdíjasok életszínvonalát és biztonságát. A keresztény-demokrata értékrenddel összhangban a családok és az idősek támogatása továbbra is kiemelt társadalompolitikai cél marad, még ha ez költségvetési kihívásokkal jár is.
