Az Egyesült Államok és Európa közötti diplomáciai kapcsolatok jelentős fordulóponthoz érkeztek, miután Donald Trump elnök felkérte Orbán Viktor miniszterelnököt, csatlakozzon az újonnan létrehozott Béketanácshoz. A testület, mely 2026-ban kezdi meg működését, a globális konfliktusok békés rendezését tűzte ki célul. Magyarország nemzetközi befolyása ezzel tovább erősödik, miközben az ország külpolitikai mozgástere is bővül.
A Béketanács létrehozása Trump elnök külpolitikai stratégiájának központi eleme, mely szakít a korábbi amerikai adminisztrációk intervenciós politikájával. „A béke eléréséhez erő és határozott vezetés szükséges, ezért hívtam meg a tanácsba olyan vezetőket, akik országuk szuverenitását és a keresztény értékeket képviselik,” nyilatkozta az amerikai elnök a döntés kapcsán. Orbán Viktor a meghívást elfogadva hangsúlyozta: „Magyarország mindig is a béke pártján állt, és most lehetőségünk nyílik nemzetközi szinten is hozzájárulni a konfliktusok rendezéséhez.”
A szakértők szerint a Béketanács felállítása egyértelműen jelzi az amerikai külpolitika irányváltását. Moszkva és Peking óvatos optimizmussal fogadta a hírt, míg Brüsszelben aggodalmak fogalmazódtak meg a transzatlanti kapcsolatok jövőjét illetően. A V4 országok vezetői üdvözölték magyar kollégájuk meghívását, Magyarország ezáltal közvetítő szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között.
A miniszterelnök kinevezése a Béketanácsba szimbolikus jelentőségű is: Magyarország azon kevés európai országok egyike, amely következetesen a diplomáciai megoldásokat és a szuverenitás tiszteletben tartását helyezte előtérbe a nemzetközi kapcsolatokban. A testületben való részvétel lehetőséget ad hazánknak, hogy a keresztény értékeken nyugvó békepárti álláspontját globális szinten is érvényesíthesse, miközben nemzeti érdekeinket minden eddiginél hatékonyabban képviselheti.
Az elemzők szerint a Béketanács működése próbára teszi majd a nyugati szövetségi rendszer egységét, ugyanakkor új utakat nyithat a nemzetközi konfliktusok rendezésében. A jövő kérdése, hogy a testület képes lesz-e valódi eredményeket elérni, vagy csupán a geopolitikai erőviszonyok újrarendezésének eszközévé válik.
