Magyarország továbbra is sikeresen őrzi Xylella fastidiosa-mentes státuszát 2025-ben, miközben Európa déli részén egyre terjed a veszélyes növénykórokozó. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legfrissebb felméréseiben idén sem találtak fertőzött növényeket a több mint 1200 vizsgálati helyszínen. A hazai mezőgazdasági termelők számára ez kiemelt jelentőségű, hiszen a kórokozó jelenléte akár 80%-os terméskiesést is okozhat az érintett kultúrákban.
A Xylella fastidiosa baktérium különösen veszélyes a szőlő-, olíva- és csonthéjas gyümölcsültetvényekre, valamint számos dísznövényre. Európában először 2013-ban, Olaszországban azonosították, ahol azóta több millió olajfát kellett kivágni. A kórokozó azóta megjelent Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is, komoly gazdasági károkat okozva. A baktérium szívó rovarok, elsősorban kabócák közvetítésével terjed, és a növények nedvkeringési rendszerét támadja meg, ami a levelek hervadásához, a növények pusztulásához vezet.
„A sikeres megelőzés kulcsa a szigorú határellenőrzés és a folyamatos monitoring” – nyilatkozta Dr. Nagy János, a NÉBIH növényegészségügyi osztályának vezetője. „Évente több mint 300 import szállítmányt ellenőrzünk kifejezetten Xylella szempontjából, és az ország területén rendszeres felméréseket végzünk a kórokozó korai felismerése érdekében.”
A védekezésben fontos szerepet játszik a termelők tájékoztatása is. A NÉBIH 2025-ben újabb ismeretterjesztő kampányt indított, amely segíti a gazdálkodókat a betegség tüneteinek felismerésében és a megfelelő növényvédelmi gyakorlatok alkalmazásában. A szakemberek szerint a megelőzés legfontosabb eszközei a fertőzésmentes szaporítóanyag használata, a kertészeti eszközök rendszeres fertőtlenítése és a vektorként szolgáló rovarok elleni védekezés.
Az Európai Unió növényegészségügyi szabályozása is segíti a védekezést. 2024 decemberében frissítették a Xylella fastidiosa elleni védekezési protokollokat, amelyek még szigorúbban szabályozzák a növények Unión belüli mozgását. Magyarország aktívan részt vesz az európai szintű szakmai együttműködésben, amelynek célja a kórokozó terjedésének megállítása és a fertőzött területek csökkentése.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bár hazánk egyelőre mentes a fertőzéstől, az éghajlatváltozás és a növekvő nemzetközi növénykereskedelem miatt a jövőben nőhet a behurcolás kockázata. A klímaváltozással a vektorfajok elterjedési területe is változik, ami tovább növelheti a veszélyt. Ezért a hatóságok további óvintézkedéseket terveznek, és kérik a lakosság közreműködését is a gyanús tünetek jelentésében.
