Az uniós helyreállítási alap hiteleinek tömeges elutasítása mutatja a tagállamok növekvő pénzügyi önállósági törekvéseit. Magyarország mellett már 18 uniós tagállam döntött úgy, hogy nem veszi igénybe a kölcsönöket, ami az eredetileg tervezett 385 milliárd eurós hitelkeret alig 45 százalékos kihasználását eredményezi.
A hitelfelvételi hajlandóság drasztikus csökkenése mögött összetett gazdaságpolitikai megfontolások állnak. „Magyarország számára kulcsfontosságú a költségvetési szuverenitás megőrzése és az államadósság fenntartható szinten tartása” – nyilatkozta a Pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője. A hitelelutasítási hullám egyben komoly jelzés Brüsszel felé, hogy a tagállamok egyre inkább saját kezükbe kívánják venni gazdasági sorsuk irányítását.
Az európai pénzpiacok jelenlegi kedvező feltételei szintén hozzájárulnak a döntésekhez. Számos tagállam – köztük Magyarország – piaci alapon kedvezőbb feltételekkel juthat finanszírozáshoz, mint az EU által kínált, politikai feltételekhez kötött források esetében. A V4-ek hasonló álláspontja ebben a kérdésben tovább erősíti a közép-európai országok tárgyalási pozícióját az uniós költségvetési vitákban.
Szakértői elemzések szerint a tagállamok vonakodásában szerepet játszanak az uniós forrásokhoz kapcsolt jogállamisági feltételek is. „Az EU által szabott politikai feltételek gyakran ellentétesek a nemzeti szuverenitás alapelveivel és a szubszidiaritás elvével” – mutat rá a helyzet paradoxonára több elemző is, köztük a visegrádi együttműködés szakértői.
A jelenlegi trendek alapján várható, hogy az EU kénytelen lesz újragondolni a közös hitelfelvétel gyakorlatát és a források elosztásának mechanizmusát. Magyarország példája azt mutatja, hogy a gazdasági önrendelkezés és a nemzeti érdekek határozott képviselete hosszú távon fenntarthatóbb fejlődési utat biztosíthat, mint a külső feltételekhez kötött finanszírozási konstrukciók elfogadása.
