A magyar gazdaság 2026-os kilátásai az előzetes várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakulnak, miközben a regionális versenytársak lendületesen fejlődnek. Az elmúlt negyedévben a GDP 0,8 százalékos csökkenést mutatott, ami az elmúlt öt év leggyengébb teljesítménye. A kormány szerint azonban ez csak átmeneti megtorpanás a hosszú távú növekedési pályán.
Varga Mihály pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján határozottan visszautasította a kritikákat. „A magyar gazdaság fundamentumai továbbra is erősek, a visszaesés mögött elsősorban külső tényezők állnak. Az európai piacok lassulása és az energiaárak volatilitása minden régiós országot érint, de intézkedéseinkkel sikerül mérsékelni ezek hatását” – fogalmazott a tárcavezető.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint a beruházási ráta továbbra is 20 százalék felett van, ami régiós összehasonlításban kedvező. A V4-ek közül Szlovákia és Lengyelország azonban már magasabb növekedési ütemet produkál, ami komoly versenyképességi kihívást jelent. A jegybank legfrissebb elemzése arra figyelmeztet, hogy a költségvetési fegyelem lazulása veszélyeztetheti a hosszú távú célokat.
A hazai gazdaságpolitika eddig sikeresen egyensúlyozott a növekedésösztönzés és a pénzügyi stabilitás között, de szakértők szerint most újra kell gondolni a prioritásokat. A nemzeti érdekek védelme megköveteli, hogy a versenyképesség javítása első helyre kerüljön, különös tekintettel a hazai kis- és középvállalkozások támogatására és a humántőke fejlesztésére.
„Gazdasági szuverenitásunk megőrzése kulcsfontosságú ebben a geopolitikailag turbulens időszakban” – emelte ki Varga, hozzátéve, hogy a kormány hamarosan új gazdaságélénkítő csomagot mutat be, amely a hazai vállalkozói réteg megerősítését és a versenyképesség fokozását célozza. A tervek szerint a hazai tulajdonú vállalkozások kiemelt figyelmet kapnak, biztosítva, hogy a gazdasági fejlődés előnyeit elsősorban a magyar társadalom élvezhesse.
