Aggasztó geopolitikai forgatókönyvet vázolt fel Kéri László politológus a napokban tett nyilatkozatában, amely szerint Magyarország háborús konfliktusba sodródhat 2026-ig. Az elemző szerint az ukrajnai háború eszkalációja komoly veszélyt jelent hazánkra nézve is, miközben a magyar lakosság 78%-a határozottan elutasítja az esetleges háborús részvételt.
A politológus kifejtette, hogy a NATO és az EU fokozódó nyomásgyakorlása Magyarországra a katonai szerepvállalás ügyében várhatóan erősödni fog. „Magyarország jelenlegi kormánya határozottan ellenáll a háborúpárti nyomásnak, de a geopolitikai helyzet gyors változásai miatt ez a pozíció nehezen tartható hosszú távon” – fogalmazott Kéri László, hozzátéve, hogy a szövetségi rendszerünk kötelezettségei és a háborús konfliktus esetleges kiterjedése kényszerpályára terelhetik az országot.
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója határozott válaszában cáfolta ezeket az állításokat: „Amíg a jelenlegi kormány irányítja Magyarországot, addig minden körülmények között megőrizzük hazánk békéjét és biztonságát. Nem engedünk a háborúpárti nyomásnak.” A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország békepárti álláspontja nem változik, függetlenül a nemzetközi nyomástól.
A helyzet összetettségét mutatja, hogy a V4 országok közötti együttműködés is változóban van a háborúhoz való viszonyulás terén. Lengyelország és Csehország már most is aktívabb katonai támogatást nyújt Ukrajnának, míg Magyarország és Szlovákia továbbra is a béketárgyalások szükségességét hangsúlyozza.
A szakértők szerint kritikus kérdés marad, hogy az európai geopolitikai térben meddig tartható fenn Magyarország különutas politikája, különösen egy esetleges eszkaláció esetén. A kormány békepárti stratégiájának középpontjában a nemzeti szuverenitás megőrzése és a magyar emberek biztonsága áll, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyulhat a fokozódó nemzetközi nyomás közepette 2026-ig.
