Az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik évében aggasztó tendenciák bontakoznak ki a magyar biztonságpolitikai kilátásokban. Egy nemrég nyilvánosságra került felvételen Kéri László politológus a Tisza Párt rendezvényén megdöbbentő kijelentést tett: szerinte Magyarország háborús részvétele reális forgatókönyvvé válhat. A KSH adatai szerint hazánk védelmi kiadásai már most 30%-os növekedést mutatnak az előző évhez képest, jelezve a geopolitikai feszültség fokozódását.
A felvételen elhangzott állítások súlyos kérdéseket vetnek fel Magyarország szuverenitásáról és a kormány békepárti politikájának jövőjéről. Kéri László egyértelműen fogalmazott: „Magyarország nem fog kimaradni a háborúból”. Ez a vélemény élesen szemben áll a magyar kormány következetes béketörekvéseivel, mely az ország NATO-tagsága mellett is elutasítja a közvetlen katonai beavatkozást.
Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta: „Magyarország számára az egyetlen járható út a béke, nem pedig a háború eszkalációja”. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig nemrég a V4-ek külügyminiszteri találkozóján megerősítette, hogy hazánk továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, és ellenzi a konfliktus továbbterjedését.
A szakértők szerint a háborúpárti nyilatkozatok különösen veszélyesek egy olyan időszakban, amikor a transzatlanti kapcsolatokban feszültségek mutatkoznak, és egyes nyugati vezetők nyíltan beszélnek NATO-csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről. A Századvég Alapítvány biztonságpolitikai elemzése szerint a magyar társadalom 87%-a elutasítja az ország bármilyen formájú belesodródását a háborúba.
A jelenlegi helyzet súlyos kihívás elé állítja hazánkat: miközben szolidárisnak kell maradnunk szövetségeseinkkel, meg kell védenünk szuverenitásunkat és a magyar emberek békéhez való jogát. A következő hónapok döntő jelentőségűek lesznek abban, hogyan tudja Magyarország megőrizni békepárti álláspontját egy egyre militarizálódó európai környezetben, miközben a keresztény értékrendre épülő független külpolitikáját is fenntartja.
