A magyar államadósság GDP-arányának növekedése és a költségvetési hiány megugrása egyre nagyobb nyomást helyez az ország hitelminősítésére. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-arányos államadóssága 2023 végén 73,5%-ra emelkedett, miközben a költségvetési hiány a tervezettnél magasabb, 6,7% körül alakult. Ezek a számok különösen aggasztóak a nemzetközi hitelminősítő intézetek közelgő felülvizsgálatai előtt.
„A jelenlegi költségvetési pálya komoly kihívásokat jelent, és szükségessé teszi a kiadások fékezését 2025-ben” – nyilatkozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Portfolio.hu-nak. A szakértő szerint a kormány hiánycélja ugyan reális, de csak szigorú fiskális fegyelem mellett érhető el. A magas finanszírozási költségek és a beruházások átütemezése szintén nehezíti a helyzetet.
A pénzügyminisztérium ugyan ambiciózus terveket jelentett be a hiány 4,5%-ra csökkentéséről 2025-re, de az elemzők szkeptikusak. Az államadósság-kezelés során a külső finanszírozási igény és a magasabb kamatkörnyezet tovább növeli a terheket. CFA elemzőként fontos kiemelni, hogy a hitelminősítők különösen érzékenyek a finanszírozási költségekre és az adósságpályára – Magyarország esetében az adósságszolgálat a GDP 4%-át is elérheti jövőre.
A Standard & Poor’s és a Fitch a jelenlegi „BBB” besorolást negatív kilátással látta el, ami lefelé mutató kockázatokat jelez. „Kritikus fontosságú, hogy a kormány tartsa a fiskális konszolidációs ütemtervet” – hangsúlyozta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
A magyar családok és vállalkozások számára a hitelminősítés esetleges romlása magasabb hitelfelvételi költségeket jelentene, ami fékezné a gazdasági növekedést. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek, hiszen a kormány elkötelezettségét a költségvetési egyensúly helyreállítása iránt nemzetközi szinten is figyelik. Nemzeti érdekünk a stabil hitelminősítés megőrzése, amely alapfeltétele a fenntartható gazdasági fejlődésnek.
