Magyarország új irányt vesz az Ukrajna-politikájában, amely alapvetően átformálhatja a közép-európai geopolitikai erőteret. Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette, hogy Magyarország nem kíván részt venni Ukrajna 2026-os pénzügyi támogatásában, amely az EU következő költségvetési ciklusának tervezett része. A döntés azután született, hogy az elmúlt évben 47%-kal csökkent a kárpátaljai magyar iskolákba beiratkozott diákok száma, ami a nemzeti kisebbségek helyzetének folyamatos romlását jelzi.
„Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy miközben az ukrán hatóságok továbbra is korlátozzák a kárpátaljai magyarság jogait, addig mi pénzügyi támogatást nyújtsunk háborús célokra” – nyilatkozta a miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika elsődleges célja a béke előmozdítása, nem pedig a konfliktus további eszkalációja.
A V4-ek körében már megkezdődtek az egyeztetések a közös álláspont kialakításáról. Szakértői elemzések szerint a magyar kormány döntése válasz lehet arra, hogy az Európai Bizottság tovább halogatja a Magyarországnak járó uniós források teljes körű felszabadítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban jelezte: „Ha az EU szolidaritást vár tőlünk Ukrajnával kapcsolatban, akkor viszonzásképpen elvárjuk a szolidaritást a jogos magyar követelésekkel szemben.”
Az elemzők szerint a magyar döntés jelentős hatással lehet az EU keleti politikájára, és akár más tagállamok hasonló lépéseit is ösztönözheti. A kormány álláspontja egyértelműen tükrözi azt a szuverenista megközelítést, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a globális elvárásokkal szemben.
A következő hónapokban várhatóan tovább éleződik a vita az EU-n belül Ukrajna további támogatásáról. A magyar kormány azonban kitart amellett, hogy elsősorban saját polgárainak jólétét és biztonságát kell szavatolnia, összhangban a keresztény értékeken alapuló felelős kormányzás elveivel.
