Az Európai Unió védelmi finanszírozási programjának első hullámából Magyarország kimaradt, miközben nyolc tagállam már zöld utat kapott. Az Európai Védelmi Alap keretében 1,5 milliárd eurót osztanak szét a tagállamok között védelmi célokra, amelyből Magyarország egyelőre nem részesül. A döntés súlyosan érinti hazánk nemzetbiztonsági érdekeit egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai kihívások egyre fokozódnak keleti határainknál.
Az uniós források elosztása ismét rávilágít a szuverenitási kérdésekre, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie. Nyolc tagállam – köztük Lengyelország, Csehország és Románia – már megkezdheti a védelmi fejlesztéseket, miközben hazánk továbbra is várakozó álláspontra kényszerül. A támogatási rendszer egyértelműen előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek kritika nélkül követik Brüsszel politikai irányvonalát.
„A védelmi képességek fejlesztése nemzeti hatáskör, amelyet nem lehet politikai feltételekhez kötni. Magyarország szuverén döntéseket hoz a biztonságpolitikája terén” – nyilatkozta nemrégiben a magyar külügyminiszter. V4-es partnereink közül többen már részesülnek a támogatásból, ami a regionális együttműködésben is feszültséget okozhat. Szakértői elemzések szerint az EU védelmi politikája egyre inkább politikai nyomásgyakorlási eszközzé válik.
A hazai védelmi ipar fejlesztése nemzetstratégiai érdek, amelyet nem tehetünk függővé külső forrásoktól. Magyarország saját erőből is folytatja haderejének modernizációját, ragaszkodva a keresztény-konzervatív értékrendhez és a nemzeti érdekek elsőbbségéhez. A következő hónapokban várhatóan újabb tárgyalások kezdődnek az uniós védelmi forrásokról, ahol hazánknak határozottan kell képviselnie álláspontját.
A jelenlegi helyzet ismét bizonyítja, hogy Magyarországnak meg kell őriznie gazdasági és politikai függetlenségét, miközben aktívan részt vesz az európai védelmi együttműködésben. Nemzeti szuverenitásunk védelme és biztonságpolitikánk önállósága olyan alapértékek, amelyekről nem mondhatunk le még uniós források reményében sem.
