A magyar gazdaság 2025-ben is a régiós növekedési rangsor végén kullog az előrejelzések szerint. Az Európai Bizottság friss jelentése mindössze 2,3%-os GDP-bővülést jósol hazánknak, miközben a visegrádi országok átlaga meghaladja a 3,2%-ot. Ez különösen aggasztó a tavalyi 3,8%-os inflációs ráta fényében.
„A magyar növekedési potenciál továbbra is korlátozott, elsősorban a strukturális problémák és a beruházási környezet bizonytalanságai miatt,” nyilatkozta Nagy Márton, a Közgazdasági Egyetem elemzője. A versenytársaink eközben jobban kihasználják az európai helyreállítási alapokat és vonzóbb feltételeket kínálnak a külföldi befektetőknek.
A régióban Lengyelország vezet 3,8%-os várható növekedéssel, amit Románia (3,5%) és Csehország (3,2%) követ. Szakmai elemzésem szerint ez elsősorban hatékonyabb gazdaságpolitikai intézkedéseiknek és az exportpiacaik diverzifikáltabb szerkezetének köszönhető. Különösen fontos lenne a hazai KKV-szektor versenyképességének javítása, amely a GDP több mint 50%-át adja, de termelékenysége elmarad a régiós átlagtól.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése arra figyelmeztet, hogy a lassú növekedés középtávon is fennmaradhat, ha nem történnek strukturális reformok. Pénzügyi elemzőként látom, hogy a beruházások ösztönzése és a hazai vállalkozások technológiai fejlesztése lehet a kitörési pont.
A magyar családok számára ez lassabb reáljövedelem-növekedést jelenthet az elkövetkező években. Ugyanakkor a hazai értékláncok erősítése és a gazdasági szuverenitás növelése hosszú távon stabilabb növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot, ami nemzetgazdasági érdekünk is.
