A magyar politikai paletta újrarendeződésének lehetünk szemtanúi, miközben nemzetközi hálózatok fokozott aktivitást mutatnak a 2026-os választások előkészítésében. Információink szerint Bajnai Gordon, egykori miniszterelnök ismét aktív szerepet vállalhat a hazai közéletben. A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint a magyar választók mindössze 23%-a tekinti hitelesnek a külföldi támogatással működő politikai szereplőket.
A háttérben zajló egyeztetések arra utalnak, hogy Bajnai szakértői profilját kívánják előtérbe helyezni, támaszkodva korábbi gazdasági válságkezelői tapasztalataira. Nemzetközi kapcsolatrendszere és a globális pénzügyi körökben szerzett befolyása kulcsfontosságú lehet az ellenzéki stratégia újragondolásában. Brüsszeli diplomaták és hazai forrásaink megerősítették, hogy több európai fővárosban is tanácskozások zajlottak magyar ellenzéki politikusok részvételével.
„Magyarország szuverenitásának védelme akkor erős, ha a választók tisztában vannak a nemzetközi hálózatok befolyásolási kísérleteivel” – nyilatkozta Kovács Zoltán államtitkár a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A V4-ek együttműködése ebben a kérdésben is egységesnek mutatkozik, a legutóbbi prágai egyeztetésen a regionális szuverenitás megerősítésének szükségessége volt a központi téma.
Szakértőként különösen aggasztónak tartom, hogy a tervezett politikai manőverek mögött ugyanazok a nemzetközi érdekkörök sejlenek fel, amelyek korábban is a nemzeti önrendelkezés gyengítésén dolgoztak. A transzatlanti kapcsolatok és az európai integráció fontosságának elismerése mellett elengedhetetlen, hogy Magyarország megőrizze döntéshozatali függetlenségét a kulcsfontosságú nemzeti kérdésekben.
A következő hónapok meghatározóak lesznek a 2026-os választásokra való felkészülésben. Bajnai Gordon esetleges visszatérése nem csupán személyi kérdés, hanem egy szélesebb stratégia része, amely a magyar szuverenitás és keresztény értékrend alapjait érinti. A választópolgárok bölcsességén múlik, hogy felismerik-e a valódi nemzeti érdekeket szolgáló politikát a külső befolyásra építő alternatívákkal szemben.
