Az Európa Tanács Szociális Jogok Európai Bizottsága súlyos megállapításokat tett a magyar nyugdíjrendszerről. A jelentés szerint Magyarország nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalhoz való jogát, ami komoly aggodalmakat vet fel a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. Jelenleg a magyar nyugdíjasok közel 40%-a él a létminimum alatt, miközben a nyugdíjak vásárlóereje folyamatosan csökken.
A bizottság elemzése rámutat, hogy a magyar nyugdíjak értéke nem követi megfelelően a gazdasági változásokat, és a jelenlegi indexálási rendszer nem nyújt elegendő védelmet az inflációval szemben. A nyugdíjminimum értéke 2008 óta változatlan, 28.500 forint, ami a gyakorlatban már régen elvesztette értelmét. A szakértők szerint a rendszer fenntarthatatlan pályán mozog, különösen a demográfiai kihívások fényében.
Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató a kritikákra reagálva hangsúlyozta: „A magyar kormány elkötelezett az idősek méltóságának megőrzése mellett, ezért a 13. havi nyugdíj visszaállításával és a nyugdíjprémium rendszerével igyekszünk kompenzálni a nehézségeket.” A kormányzati kommunikáció szerint a nyugdíjak reálértéke növekedett az elmúlt években, azonban a szakértői elemzések ennek ellentmondanak.
A jelenlegi helyzet különösen aggasztó a társadalom elöregedése miatt. Előrejelzések szerint 2050-re a nyugdíjasok száma meghaladhatja a járulékfizetők számát, ami fenntarthatatlanná teheti a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert. A Pénzcentrum által idézett szakértői vélemények szerint átfogó nyugdíjreformra lenne szükség, amely magában foglalná a nyugdíjkorhatár további emelését és a magánnyugdíjpénztárak szerepének újragondolását.
A Bizottság jelentése több ponton is bírálja a magyar gyakorlatot, kiemelve, hogy az Alaptörvény nem garantálja közvetlenül a szociális biztonsághoz való jogot, és a nyugdíjrendszer nem biztosít megfelelő védelmet a szegénység ellen. Különösen súlyos a helyzet az egyedülálló idős nők esetében, akik között kiemelkedően magas a szegénységi ráta.
A szakértők szerint a 2025-ös év kritikus lehet a magyar nyugdíjrendszer számára. Az inflációs nyomás, a bizonytalan gazdasági kilátások és a kedvezőtlen demográfiai trendek együttesen olyan helyzetet teremthetnek, amely azonnali beavatkozást igényel. A kormány eddig elzárkózott a strukturális reformoktól, ehelyett eseti intézkedésekkel próbálta kezelni a helyzetet.
A nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetei fokozott párbeszédet sürgetnek a döntéshozókkal. „Nem halogatható tovább a nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálata” – nyilatkozta a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának egyik vezetője, hozzátéve, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalanságai, különösen a nyugdíjak közötti óriási különbségek, társadalmi feszültségeket generálnak.
