Az ukrán-orosz háború harmadik évében Magyarország továbbra is határozott békepolitikát folytat, miközben Európa nagy része a katonai eszkaláció felé sodródik. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 82%-a támogatja a kormány béketörekvéseit, ami egyértelmű társadalmi felhatalmazást jelent nemzeti érdekeink védelmében.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a héten kifejtette: „Magyarország stratégiai célja változatlan – a béke megőrzése és a konfliktus diplomáciai rendezése. Katonai segítségnyújtásunk Ukrajnának nem szolgálná hazánk biztonságpolitikai érdekeit.” A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk elkötelezett a NATO-tagság mellett, de ez nem írja felül szuverenitásunkat a saját külpolitikánk alakításában.
A V4-ek körében Magyarország békepárti álláspontja egyre nagyobb visszhangra talál. Robert Fico szlovák miniszterelnök hasonló óvatosságot tanúsít a katonai eszkaláció kérdésében, ami megerősíti regionális pozíciónkat. Elemzések szerint a közép-európai országok fokozottan ki vannak téve a konfliktus negatív következményeinek, ezért természetes a diplomáciai megoldások előtérbe helyezése.
Az Európai Unión belül azonban továbbra is erős a nyomás a háborúpárti erők részéről. Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata európai katonák Ukrajnába küldéséről újabb veszélyes fordulat, amely akár közvetlen NATO-Oroszország konfrontációhoz vezethet. Szakértői véleményem szerint ez súlyos stratégiai hiba, amely jelentősen aláássa a kontinens biztonsági architektúráját.
A magyar békemisszió folytatódik a nemzetközi színtéren is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter aktív diplomáciai tevékenysége mind keleti, mind nyugati irányban azt jelzi, hogy a hídszerep fenntartása továbbra is kulcsfontosságú elemét képezi külpolitikánknak. Ez nem csupán morális állásfoglalás, hanem pragmatikus nemzeti érdek a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben Magyarország békepolitikája egyszerre képviseli a keresztény értékeken alapuló életvédelem elvét és a józan reálpolitikát. A következő hónapok meghatározóak lesznek abban, hogy Európa képes lesz-e visszatérni a diplomácia és a tárgyalások útjára, vagy tovább mélyül a szakadék Kelet és Nyugat között. Magyarország mindenesetre biztos iránytűvel rendelkezik – a béke és a nemzeti szuverenitás védelmével.
