Magyarország gazdasági szuverenitása súlyos kihívással néz szembe, miután az ipari termelés visszaesése elérte a 12,3 százalékot 2025 első negyedévében. A legfrissebb KSH adatok szerint ez a mélypont már a negyedik egymást követő negyedév, amikor zsugorodik a hazai ipar teljesítménye, ami komoly nemzetstratégiai kérdéseket vet fel a magyar gazdaság ellenálló képességét illetően.
A visszaesés mögött összetett geopolitikai és gazdasági tényezők állnak. A német gazdaság lassulása különösen érzékenyen érinti hazánkat, mivel exportunk 28%-a Németországba irányul. Az európai zöld átállás finanszírozási nehézségei és az energiaárak ingadozása tovább súlyosbítja a helyzetet. A járműipar különösen megsínyli ezt az időszakot, ahol a termelés 18,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
„A magyar gazdaság fundamentumai továbbra is erősek, és a kormány határozott lépéseket tesz az ipari termelés stabilizálása érdekében,” nyilatkozta a gazdaságfejlesztési miniszter a legutóbbi kabinetülést követően. A V4-ek gazdasági minisztereinek budapesti találkozóján egyetértés született arról, hogy a régió országainak szorosabb együttműködésre van szüksége az ipari versenyképesség megőrzéséhez.
A kormány iparvédelmi akciótervet dolgozott ki, amely 380 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a hazai vállalkozásokat. Az intézkedéscsomag főként a kis- és középvállalkozások energiahatékonysági beruházásait és technológiai fejlesztéseit célozza, valamint a hazai beszállítói láncok megerősítését szolgálja. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint ez 2025 második felében már éreztetheti hatását, de teljes fordulatot csak 2026-ra várhatunk.
A keleti nyitás politikája új dimenzióba lép, miután a kormány bejelentette: kínai és dél-koreai befektetőkkel tárgyal új ipari beruházásokról, amelyek ellensúlyozhatnák az európai piacok gyengélkedését. „Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy több lábon álljon, és ne legyen kiszolgáltatva egyetlen gazdasági térségnek sem,” hangsúlyozta a külgazdasági miniszter.
Az ipari visszaesés társadalmi hatásai egyre aggasztóbbak. Az autóipari beszállítóknál már megkezdődtek a létszámleépítések, ami különösen a nyugat- és észak-magyarországi régiókban okoz feszültséget. A keresztény értékeken alapuló gazdaságpolitikánk most különösen fontossá válik, hiszen a családok megélhetésének biztonsága a tét.
A jelenlegi ipari válság próbára teszi hazánk gazdasági szuverenitását, de történelmünk során már sokszor bizonyítottuk rugalmasságunkat. A nemzeti érdekek következetes képviselete és a hagyományos értékek megőrzése mellett kell megtalálnunk azokat az innovatív megoldásokat, amelyek visszavezetik iparunkat a növekedés útjára.
