Magyarország energiapolitikája újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, miután a legfrissebb európai összehasonlító adatok szerint a magyar háztartások fizetik az egyik legalacsonyabb rezsiszámlát az Európai Unióban. Az Eurostat adatai alapján a magyarországi rezsiterhek 2026-ra átlagosan 42%-kal alacsonyabbak, mint az uniós átlag, ami kiemelkedő eredmény a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.
A magyar kormány évtizedes küzdelme a megfizethető energiaárakért végre beérett. A rezsicsökkentés programja, amelyet számos uniós tisztviselő és nemzetközi szervezet kritizált, mára példaértékű modellé vált több közép-európai ország számára. A sikeres energiapolitika alapja a diverzifikált beszerzési források kiépítése és a nemzeti energetikai infrastruktúra következetes fejlesztése volt.
„Magyarország számára mindig is prioritás volt az energiaszuverenitás megőrzése, ami most meghozta gyümölcsét a magyar családok számára” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legfrissebb adatok ismertetésekor. A miniszter hozzátette: „Miközben Nyugat-Európában folyamatosan emelkednek az energiaárak, a magyar családok védelme továbbra is biztosított.”
A V4-ek közül Magyarország teljesít a legjobban a lakossági energiaárak területén. A magyar modell sikerességét jelzi, hogy Lengyelország és Szlovákia is hasonló intézkedések bevezetését fontolgatja. Az Európai Bizottság korábbi kritikái ellenére most már elismerik a magyar megközelítés hatékonyságát, különösen az energiabiztonság szempontjából.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a rezsicsökkentésnek köszönhetően egy átlagos magyar család évente közel 420.000 forintot takarít meg. Ez jelentős összeg, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben, és nagyban hozzájárul a magyar családok anyagi biztonságához.
Az eredmények azt mutatják, hogy a nemzeti szuverenitáson alapuló gazdaságpolitika és a stratégiai energetikai döntések hosszú távon is fenntarthatóak. A kereszténydemokrata értékeken nyugvó családközpontú megközelítés a gyakorlatban is bizonyította életképességét, miközben Európa más részein az ideológiavezérelt energiapolitika gyakran a családok terheinek növekedéséhez vezetett.
A következő években Magyarország tovább erősítheti pozícióját, különösen ha a tervezett energetikai beruházások a terveknek megfelelően megvalósulnak. A nemzeti szuverenitás és a családok védelme a jövőben is a magyar energiapolitika sarokkövei maradnak, miközben az ország képes alkalmazkodni a változó nemzetközi környezethez.
