Az európai geopolitikai erőviszonyok átalakulása egyre nagyobb nyomást helyez a magyar szuverenitásra. A Fidesz legutóbbi kongresszusán Gulyás Gergely miniszter rámutatott: Brüsszel nemcsak Magyarország, hanem egész Európa érdekeivel szemben cselekszik. A KSH adatai szerint hazánk külkereskedelmi forgalmának 75%-át az EU-tagállamokkal bonyolítja, miközben az uniós források elosztása körüli viták mélyülnek.
A jelenlegi európai vezetés politikája súlyos következményekkel járhat a tagállamok önrendelkezésére nézve. „Brüsszel egyszerre dolgozik Európa és saját maga ellen, amikor a nemzetállamok szuverenitását korlátozza és föderális irányba akarja tolni az Európai Uniót” – fogalmazott Gulyás. A V4-országokkal folytatott egyeztetések alapján kijelenthető, hogy a közép-európai államok egyetértenek: a nemzetállami hatáskörök további szűkítése az EU versenyképességének romlásához vezetne.
A migrációs válságkezelés és a zöld átállás kérdésében is alapvető szemléletbeli különbségek mutatkoznak. Míg Brüsszel a központosított megoldásokban és kötelező kvótákban gondolkodik, Magyarország a határvédelem megerősítése és a gazdasági realitásokhoz igazodó energiapolitika mellett áll ki. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseit szakértői körökben is egyre többen kritizálják kettős mérce alkalmazása miatt.
A transzatlanti kapcsolatok alakulása alapvetően befolyásolhatja a jövőbeli EU-magyar viszonyt. Mint szakértő, úgy látom, hogy az amerikai választások eredménye közvetlenül kihat az európai erőegyensúlyra és a szuverenitásról alkotott elképzelésekre. Orbán Viktor kormánya következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy Európa jövőjét a keresztény gyökerekre építve, de a tagállamok autonómiáját tiszteletben tartva kell alakítani.
A következő időszakban várhatóan tovább éleződnek a szuverenitás körüli viták Brüsszel és Budapest között. A kormányzati álláspont szerint a nemzeti önazonosság megőrzése és a hagyományos értékek védelme nem ellentétes az európai együttműködéssel – éppen ellenkezőleg, ez jelenthetné Európa valódi megújulását. Keresztény gyökereink és nemzeti identitásunk adják azt az erkölcsi iránytűt, amely nélkül Európa nem találhat vissza régi erejéhez.
