Magyarország egészségügyi kiadásai jelentősen elmaradnak az OECD-átlagtól, derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből. Míg a fejlett országok átlagosan GDP-jük 9,2%-át fordítják egészségügyre, hazánk csupán 6,8%-ot költ erre a területre. Ez az arány az elmúlt öt évben alig változott, miközben a magyar lakosság egészségügyi állapota több mutatóban is kedvezőtlenebb az uniós átlagnál.
A jelentés rámutat, hogy a magyar egészségügyi rendszer finanszírozási hiányosságai különösen szembetűnőek a megelőzés területén. Míg az OECD-országok átlagosan az egészségügyi költségvetésük 2,7%-át fordítják prevencióra, Magyarországon ez az arány mindössze 1,8%. „A magyar egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan a betegségek kezelésére koncentrál a megelőzés helyett, ami hosszú távon jelentős többletköltséget eredményez” – nyilatkozta Dr. Kovács János egészségügyi közgazdász.
A kormány részéről Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban úgy fogalmazott: „Folyamatosan dolgozunk az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításán, és többletforrásokat biztosítunk a kritikus területekre.” A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi finanszírozási szint mellett a strukturális reformok hatása korlátozott marad.
Különösen aggasztó, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadások tekintetében hazánk az uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedik el, mintegy 40%-kal az EU-átlag alatt. A visegrádi országok közül Csehország és Szlovákia is többet költ erre a területre.
Az OECD előrejelzése szerint a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén 2025-ig sem várható jelentős javulás. A magyar egészségügyi rendszer finanszírozási kihívásai különösen az elöregedő társadalom és a krónikus betegségek növekvő terhe miatt jelenthetnek komoly gondot az elkövetkező években.
