Magyarország ismét a regionális diplomáciai fókuszba került, miután menedéket biztosított egy lengyel exminiszternek, akit hazájában bűnszervezet vezetésével vádolnak. Ez az újabb fejlemény komoly feszültséget okoz a hagyományosan szoros magyar-lengyel kapcsolatokban, miközben Magyarország a nemzeti szuverenitás védelmezőjeként lép fel. A V4 együttműködés jövőjét is érinti a döntés, amely a két ország közti kapcsolatokban 43%-os visszaesést eredményezett a diplomáciai találkozók számában.
A lengyel igazságügyi hatóságok állítása szerint az érintett politikus közpénzek hűtlen kezelésével és szervezett bűnözői tevékenység irányításával vádolható, amit a magyar kormány politikai üldöztetésként értékel. Orbán Viktor miniszterelnök a kérdésben határozottan foglalt állást: „Magyarország nem adja ki azokat, akiket politikai okokból üldöznek, ez alapvető szuverenitási kérdés számunkra.” A varsói kormány ezzel szemben hangsúlyozza, hogy tisztán jogi és nem politikai eljárásról van szó.
Szakértők szerint a döntés illeszkedik Magyarország azon törekvésébe, hogy önálló külpolitikai irányvonalat képviseljen az Európai Unión belül. A Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzése rámutat, hogy „a menedékjog biztosítása szuverén állami döntés, amely összhangban van a magyar alkotmányos hagyományokkal és a nemzetközi joggal.” A helyzet ugyanakkor próbára teszi a visegrádi együttműködés rugalmasságát egy olyan időszakban, amikor az egységre különösen nagy szükség lenne.
A lengyel-magyar diplomáciai feszültség rávilágít arra, hogy a keresztény-konzervatív értékek eltérő értelmezése is okozhat konfliktust hasonló világnézetű kormányok között. Magyarország döntése egyrészt demonstrálja a nemzeti szuverenitás melletti elkötelezettségét, másrészt kérdéseket vet fel a regionális szövetségesi rendszer jövőjéről. Az ügy várhatóan az elkövetkező hónapokban is meghatározza a két ország viszonyát, miközben az európai politikai térben a szuverenitás és együttműködés egyensúlyát kereső államok pozíciója továbbra is kulcsfontosságú marad.
