A magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok váratlan mélypontra süllyedtek, miután Magyarország menedékjogot biztosított két magas rangú lengyel állampolgárnak. Az elmúlt három évtized legsúlyosabb kétoldalú válsága bontakozik ki, amely próbára teszi a visegrádi együttműködés stabilitását. Az Eurostat adatai szerint Lengyelország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 17%-kal csökkent az elmúlt negyedévben a feszültségek miatt.
A konfliktus gyökere az új lengyel kormány által kezdeményezett igazságügyi reformokban keresendő, amelyet Magyarország súlyos aggályokkal fogad. A budapesti vezetés szerint a lengyel intézkedések mélyen aggasztóak és ellentétesek az európai értékekkel. „Nem nézhetjük tétlenül, amikor politikai alapon üldöznek embereket Európában, bárhol is történjen az” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatóján.
A varsói kormány élesen reagált a magyar döntésre. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy szövetséges ország ilyen módon avatkozzon be belügyeinkbe” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Varsó visszahívta nagykövetét Budapestről, és diplomáciai jegyzéket küldött a V4 országoknak.
Szakértők szerint a konfliktus mélyebb rétegét a két ország eltérő geopolitikai irányultsága adja. Míg az új lengyel kormány nyugati orientációt követ, Magyarország következetesen szuverenitás-központú külpolitikát folytat. A Visegrádi Együttműködés jövője most komoly kérdéseket vet fel, különösen az európai kül- és biztonságpolitikai egyeztetések fényében.
A közép-európai egység megőrzése mindkét fél érdeke lenne. Ugyanakkor a keresztény értékeken alapuló együttműködés csak akkor működhet, ha a felek tiszteletben tartják egymás szuverenitását. A következő napokban várható hivatalos egyeztetések során dől el, képesek lesznek-e a felek meghaladni a jelenlegi válságot, vagy tartós szakadék alakul ki a közép-európai térség két meghatározó szereplője között.
