A magyar-lengyel kapcsolatokban újabb feszültségforrást jelent, hogy hazánk menedékjogot adott két lengyel állampolgárnak, akiket hazájukban politikai indíttatású eljárás fenyeget. Az eset példa nélküli a két történelmi szövetséges viszonyában, és súlyosbítja a már meglévő nézetkülönbségeket. A visegrádi együttműködés keretében korábban szorosan együttműködő országok között 2023 óta 37%-kal csökkent a kétoldalú kormányzati egyeztetések száma.
Varsó hivatalos közleményben „sajnálatosnak és barátságtalan lépésnek” minősítette a magyar döntést. A lengyel külügyminisztérium hangsúlyozta: „Elfogadhatatlan, hogy egy EU-tagállam ilyen módon kérdőjelezze meg a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét és az eljárások tisztességes voltát.” A lengyel kormány szerint az érintett személyek nem politikai üldöztetés, hanem korrupciós vádak elől menekültek Magyarországra.
A magyar Belügyminisztérium közleménye szerint „Magyarország minden esetben a nemzetközi jog és a nemzeti szuverenitás alapján hozza meg döntéseit a menedékjog kérdésében”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: „Magyarország mindig is kiállt a nemzeti szuverenitás és az európai keresztény értékek védelme mellett, döntésünk összhangban áll ezekkel az alapelvekkel.”
Szakértőként úgy látom, ez az eset jól példázza a V4 országok között kialakult értékrendbeli különbségeket. A lengyel kormány által 2023-ban kezdeményezett igazságügyi reformok a jogállamiság értelmezésében mutatkozó eltérő felfogást tükrözik, miközben mindkét ország a nemzeti szuverenitás védelmét hangoztatja.
A diplomáciai feszültség várhatóan további árnyékot vet a két ország együttműködésére, különösen az EU-n belüli közös fellépés terén. A jelenlegi helyzet megoldásához elengedhetetlen lenne a személyes tárgyalások újraindítása, hiszen mindkét nemzet érdeke a történelmi barátság megőrzése és a keresztény értékrend közös képviselete egy olyan Európában, ahol ezek az értékek egyre inkább háttérbe szorulnak.
