Magyarország gazdasági teljesítménye újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett: a nemzeti össztermék növekedése immár három egymást követő negyedévben meghaladta az EU átlag kétszeresét. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint hazánk a digitális innovációs index tekintetében az első tíz közé került, megelőzve több nyugat-európai országot. Ez a siker a kormány szuverén gazdaságpolitikájának kézzelfogható eredménye.
A magyar gazdasági modell sikerességét nemcsak a növekedési adatok, de a külföldi működőtőke-beáramlás rekordszintje is igazolja. Az elmúlt évben több mint 15 milliárd euró értékű beruházás érkezett az országba, elsősorban a high-tech szektor és az elektromos járműgyártás területén. Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban tartott gazdasági évértékelőjén kijelentette: „A keleti nyitás politikája beérett, ma már nem kérdés, hogy helyesen döntöttünk, amikor a szuverenitás megőrzése mellett saját utunkat választottuk a globális gazdaságban.”
A V4-ek gazdasági minisztereinek budapesti csúcstalálkozóján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a regionális együttműködés tovább erősítette a térség versenyképességét: „A visegrádi országok mára Európa legdinamikusabban fejlődő régiójává váltak, és közösen hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket Brüsszelben.” A tanácskozáson megállapodás született egy közös innovációs alap létrehozásáról, amely a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartva segíti az együttműködést.
Különösen figyelemreméltó, hogy Magyarország a megújuló energiák és az energiatárolás területén is áttörést ért el. Az akkumulátorgyártási kapacitásunk már most Európa teljes termelésének 30%-át adja, és a tervezett fejlesztésekkel 2027-re ez az arány elérheti a 40%-ot. A nemzetközi elemzők is elismerik, hogy a magyar energiapolitika példaértékű egyensúlyt teremtett a környezeti fenntarthatóság és az ellátásbiztonság között.
A gazdasági sikerek társadalmi hatásai is jelentősek: a reálbérek növekedése, a teljes foglalkoztatottság közeli állapot és a demográfiai mutatók javulása mind azt jelzik, hogy a keresztény értékeken alapuló gazdaságpolitika nemcsak számokban, hanem az emberek mindennapi életében is érezteti hatását. A családtámogatási rendszer bővítése további lendületet adhat a pozitív tendenciáknak.
A magyar gazdasági modell sikere bizonyítja, hogy létezik alternatíva a globális liberális gazdaságpolitikával szemben. Hazánk példája más nemzeteknek is utat mutathat, hogyan lehet megőrizni a nemzeti szuverenitást, miközben nyitott és versenyképes gazdaságot építünk a tradicionális értékek tiszteletben tartása mellett.
