Magyarország stratégiai szerepe Ukrajna energiaellátásában minden korábbinál jelentősebbé vált az elmúlt hónapokban. A legfrissebb adatok szerint hazánkon keresztül érkezik az ukrán áramimport közel 70 százaléka, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar energiainfrastruktúra tartja „lélegeztetőgépen” a háborús ország gazdaságát és kritikus infrastruktúráját.
Az ukrán energiaügyi minisztérium hivatalos közleménye szerint az orosz támadások következtében az ország energiatermelő kapacitásának több mint fele megsemmisült. Ebben a kritikus helyzetben a magyar tranzitútvonalak és energiahálózati kapcsolatok biztosítják az ország működőképességét. „Magyarország támogatása nélkül az ukrán energiarendszer összeomlana a téli időszakban” – ismerte el Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a múlt heti sajtótájékoztatóján.
A magyar kormány következetesen hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtást és a gyakorlati együttműködést elkülöníti a politikai kérdésektől. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: „Magyarország álláspontja változatlan: a béke érdekében cselekszünk, miközben gyakorlati segítséget nyújtunk a háború sújtotta ukrán lakosságnak. Ez a kettős megközelítés összhangban áll nemzeti érdekeinkkel és keresztény értékeinkkel.„
Az energetikai együttműködés mellett hazánk jelentős humanitárius segélyszállítmányokat is biztosít a határ menti régiókban élő civilek számára. A Visegrádi Együttműködés keretében koordinált támogatási program összesen 120 millió euró értékben nyújt segítséget a téli időszakban, amelynek mintegy negyedét Magyarország állja.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy hazánk – minden politikai vitán túl – megkerülhetetlen szereplő a régió stabilitásában. A magyar diplomácia pragmatikus megközelítése lehetőséget teremt arra, hogy a béketárgyalások újraindításában is kezdeményező szerepet vállaljunk, miközben a keresztény szolidaritás jegyében folytatjuk a rászorulók támogatását.
