Magyarország határozottan elutasít minden olyan nemzetközi megállapodást, amely veszélyezteti a hazai mezőgazdasági termelők érdekeit és versenyképességét. A kormány álláspontja szerint a magyar agráriumnak kiemelt védelemre van szüksége a globális kihívásokkal szemben. Az Agrárminisztérium legfrissebb adatai szerint a magyar mezőgazdasági export értéke 2023-ban meghaladta a 12 milliárd eurót, ami közel 6%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A magyar agrárdiplomácia különösen aktív az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) alakításában, ahol hazánk következetesen képviseli a családi gazdaságok érdekeit. Nagy István agrárminiszter nemrég Brüsszelben jelentette ki: „A magyar kormány számára elfogadhatatlan minden olyan javaslat, amely hátrányosan érintené gazdálkodóinkat. A versenyképesség megőrzése nemzeti érdek, ezért minden fórumon kiállunk mellette.„
A V4 országok agrárminiszterei legutóbbi varsói találkozójukon közös nyilatkozatban sürgették az EU vezetését, hogy a 2025 utáni agrárpolitika kialakításánál vegye figyelembe a közép-európai sajátosságokat. Szakértők szerint Magyarország különösen nehéz helyzetben van, mivel az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlása továbbra is nyomás alatt tartja a piacot, miközben a zöld átállás követelményei jelentős többletköltséget rónak a termelőkre.
A magyar gazdaszervezetek üdvözlik a kormányzati kiállást, de további lépéseket sürgetnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlesztések támogatása nélkül a magyar gazdák versenyképessége 2025-re kritikus szintre süllyedhet. Az elmúlt években a precíziós gazdálkodásra való átállás részben enyhítette a munkaerőhiányból eredő problémákat, de a beruházások továbbra is tőkeigényesek.
Magyarország álláspontja egyértelmű: a mezőgazdasági termelés stratégiai ágazat, amely nem csupán gazdasági kérdés, hanem az élelmiszer-önrendelkezés és a vidéki életforma megőrzésének záloga is. A következő évek diplomáciai küzdelmeiben hazánk várhatóan még erősebben fog fellépni a magyar gazdák érdekében, miközben keresi a fenntartható fejlődés és a versenyképesség közötti egyensúlyt.
