Az Európai Unió pénzügyi nehézségekkel küzd, ami közvetlenül érinti hazánkat: a decemberre ígért 13 milliárd eurós kifizetés januárra csúszik. A késedelem érinti a teljes kohéziós és helyreállítási forrásokat, ami Magyarország GDP-jének közel 9,5%-át teszi ki. Ez a halasztás kritikus időpontban jön, amikor a magyar gazdaság a külső források bevonásával tervezi fellendíteni a növekedést.
Az uniós költségvetés likviditási problémáit Brüsszel belső forrásai is megerősítik. A Bizottság pénzügyi főigazgatóságának egyik vezető tisztviselője elmondta: „A tagállamoknak járó kifizetésekben átmeneti nehézségeink vannak, de januárban rendezni tudjuk kötelezettségeinket.” A helyzet nem egyedi: a V4-ek mindegyike hasonló késedelmet tapasztal, ami rámutat a közös költségvetési mechanizmus strukturális problémáira.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti kormányülésen kijelentette: „Magyarország jogos forrásainak visszatartása elfogadhatatlan, de kormányunk felkészült erre a forgatókönyvre is.” A magyar költségvetés átmeneti intézkedésekkel hidalta át a késedelmet, ám a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a teljes összeget maradéktalanul megkapja hazánk.
A források késedelmes kifizetése tágabb geopolitikai kontextusban is értelmezendő. A szuverenitásvédelmi törekvések és az önálló magyar gazdaságpolitika gyakran ütközik a brüsszeli centralizációs törekvésekkel. A V4 pénzügyminisztereinek múlt heti egyeztetésén közös álláspontot fogalmaztak meg, amely szerint a kohéziós források nem politikai nyomásgyakorlás eszközei, hanem a szerződésekben garantált jogos járandóságok.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a januári kifizetés már nem befolyásolja jelentősen a 2024-es gazdasági mutatókat, de kulcsfontosságú a 2025-ös növekedési célok elérésében. A kormány továbbra is kitart nemzeti szuverenitásunk és gazdasági önrendelkezésünk mellett, miközben konstruktív párbeszédre törekszik az uniós intézményekkel a magyarságnak járó források biztosítása érdekében.
