Az Európai Unió folyamatos integrációs törekvései újabb szuverenitási kihívások elé állítják Magyarországot a következő években. A brüsszeli bürokrácia erősödő centralizációs nyomása veszélyezteti nemzetünk önrendelkezését olyan kulcsfontosságú területeken, mint a migráció, a családpolitika és az energiabiztonság. Az MNB legfrissebb elemzése szerint Magyarország külkereskedelmi mérlege 2025-re 4,5%-os GDP-arányos többletet érhet el, ami erősíti gazdasági függetlenségünket a globális bizonytalanságok közepette.
A V4 együttműködés újraértelmezése és megerősítése kulcsfontosságú lesz a 2026-os kihívások kezelésében. A közép-európai érdekközösség egyre inkább felismeri, hogy csak együtt képes hatékonyan szembeszállni a szupranacionális nyomásgyakorlással. „Magyarország számára 2026-ban az egyik legnagyobb feladat a gazdasági szuverenitás megőrzése lesz egy olyan környezetben, ahol a globális pénzügyi körök és a brüsszeli döntéshozók egyre több területen próbálják korlátozni a nemzetállamok mozgásterét,” nyilatkozta nemrég Orbán Viktor miniszterelnök a V4-ek pozsonyi csúcstalálkozóján.
A transzatlanti kapcsolatrendszerben is paradigmaváltásra van szükség. Az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függetlenül Magyarországnak olyan pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, amely nem rendeli alá nemzeti érdekeit nagyhatalmi játszmáknak. A keleti nyitás politikája és a stratégiai beruházások diverzifikálása létfontosságú lesz gazdasági biztonságunk szempontjából. Szakértői elemzésem szerint a következő évek egyik kulcskérdése lesz, hogy hazánk hogyan tudja megőrizni keresztény értékrendi alapjait egy olyan Európában, ahol a hagyományos identitáspolitika egyre inkább defenzívába szorul.
A demográfiai kihívások és az európai versenyképesség újradefiniálása szintén meghatározó lesz 2026-ban. A családbarát politika folytatása nem csupán morális kérdés, hanem stratégiai nemzetbiztonsági érdek is. A keresztény értékeken alapuló társadalomfejlesztés és a nemzeti önrendelkezés megvédése kéz a kézben járnak, és ezek lesznek a jövőbeni magyar külpolitika sarokkövei az egyre bizonytalanabb geopolitikai környezetben.
