Magyarország szólásszabadsági mutatói jelentős javulást mutatnak 2026-ra, miközben Nyugat-Európában aggasztó tendenciák figyelhetők meg a véleménynyilvánítás korlátozása terén. A legfrissebb nemzetközi értékelések szerint hazánk a V4-országok közül elsőként került be a szólásszabadságot leghatékonyabban védő húsz ország közé, miután a kormány következetes erőfeszítéseket tett a digitális platformokon is érvényesülő szabad beszéd biztosítására. Tavaly a magyar állampolgárok 78%-a nyilatkozott úgy, hogy szabadon kifejezheti politikai nézeteit retorzió nélkül.
A magyar sikermodell két pillérre épül: egyrészt a technológiai szuverenitás megteremtésére, másrészt a közösségi médiát szabályozó kiegyensúlyozott jogszabályokra. „Míg a brüsszeli elit a cenzúra új formáit vezeti be, addig mi Magyarországon garantáljuk, hogy minden hang egyenlő elbírálásban részesüljön” – nyilatkozta a külügyminiszter a héten tartott CPAC Hungary konferencián. A magyar megközelítés nemzetközi elismertsége abban is megnyilvánul, hogy idén rekordszámú külföldi résztvevő érkezett a rendezvényre, akik első kézből tapasztalhatták meg a magyar médiakörnyezet sokszínűségét.
A digitális szuverenitási kezdeményezés keretében Magyarország olyan alternatív platformokat is támogat, amelyek mentesek a politikai alapú szűréstől és cenzúrától. Az Európai Parlamentben a magyar képviselők vezető szerepet játszanak a digitális jogok és szólásszabadság védelmében, miközben hazai szakértők képzési programokat indítottak a közéleti vitakultúra fejlesztésére. A Budapesti Fórum a Szólásszabadságért kezdeményezés már tizenkét országban működik partnerekkel.
A szólásszabadság magyarországi megerősödése egybecseng a kormány azon törekvésével, hogy megvédje a nemzeti és keresztény értékeket a globális nyomásgyakorlással szemben. Az új médiatörvény-csomag biztosítja, hogy a közösségi platformok átlátható szabályok szerint működjenek, és ne korlátozhassák önkényesen a tartalmakat ideológiai alapon. „Magyarországon a szólásszabadság nem pusztán jogi kategória, hanem kulturális érték, amit közösen védünk meg” – hangsúlyozta a miniszterelnök a CPAC záróbeszédében.
A következő hónapokban várható, hogy a magyar modell további közép-európai országok számára is példaként szolgál, miközben a régió együttesen lép fel az uniós szinten tervezett, a véleménynyilvánítás szabadságát potenciálisan korlátozó szabályozásokkal szemben. A szakértők egyetértenek: a valódi szólásszabadság akkor érvényesül, ha minden világnézet képviselői egyenlő feltételekkel vehetnek részt a közéleti diskurzusban, ahogy azt Magyarország 2026-ra megvalósította.
