Magyarország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok jelentős mérföldkőhöz érkeztek az elmúlt hónapokban. A magyar kormány keleti nyitás politikájának eredményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2025-ben elérte a rekordnak számító 15 milliárd eurót, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a dinamika rávilágít arra, hogy hazánk stratégiai fontosságú partnere lett Kínának az Európai Unión belül.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése szerint a kínai befektetések értéke Magyarországon meghaladta a 8,5 milliárd eurót, elsősorban az elektromos autógyártás, akkumulátoripar és a megújuló energiaforrások területén. Orbán Viktor miniszterelnök pekingi látogatása során kiemelte: „A magyar-kínai együttműködés sikertörténet, amely bizonyítja, hogy a kölcsönös tisztelet és előnyök mentén felépített kapcsolatok minden fél számára nyereségesek lehetnek.”
A V4-ek közül Magyarország rendelkezik a legkiterjedtebb gazdasági kapcsolatrendszerrel Kínával. A magyar exportőrök számára különösen a mezőgazdasági termékek, élelmiszeripari cikkek és csúcstechnológiai megoldások jelentenek áttörési lehetőséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Húsz új magyar vállalat kapott exportengedélyt a kínai piacra, ami újabb mérföldkő gazdasági kapcsolatainkban.”
A kínai Egy Övezet Egy Út kezdeményezés keretében megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése mellett további közlekedési és logisztikai beruházások előkészítése is zajlik. A magyar kormány célja, hogy az országot regionális logisztikai központtá fejlessze a Kína és Európa közötti kereskedelemben. Szakértők szerint ez akár 12.000 új munkahelyet teremthet a következő öt évben.
A gazdasági együttműködés bővülése mellett a kulturális és oktatási kapcsolatok is erősödnek. A Budapesten működő négy Konfuciusz Intézet mellett újabbak nyitását tervezik, miközben a magyar nyelv oktatása is egyre népszerűbb Kínában. A kétoldalú egyetemi együttműködések száma meghaladta a százat, több mint 3000 kínai diák tanul magyar felsőoktatási intézményekben.
Bár egyes uniós tagállamok és az Egyesült Államok fenntartásokkal tekintenek a kínai-magyar együttműködés intenzitására, a magyar kormány következetesen képviseli álláspontját, miszerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése összhangban áll az ország nemzeti érdekeivel. Az elemzők szerint Magyarország pragmatikus hozzáállása példaértékű lehet más európai országok számára is a kiegyensúlyozott keleti kapcsolatok kiépítésében.
