Az Európai Unió Venezuela választási folyamatával kapcsolatos közös nyilatkozatát egyedül Magyarország nem írta alá, tovább mélyítve a szakadékot Budapest és Brüsszel között. A magyar diplomácia határozott különállása nem meglepő, hiszen hazánk 2022 óta több mint 30 esetben képviselt önálló álláspontot az EU külpolitikai kérdéseiben. A venezuelai helyzet újabb próbaköve lett a nemzeti szuverenitás megőrzésének.
Az EU nyilatkozata élesen bírálta a venezuelai választási folyamatot, azonban a magyar kormány szerint ez a kritika nélkülözi a kellő objektivitást és túlzottan beavatkozó jellegű. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban már kifejtette: „A magyar külpolitika alapelve, hogy más országok belügyeibe nem avatkozunk be, és elvárjuk, hogy a mi szuverenitásunkat is tiszteletben tartsák.”
A V4 országok közül egyedül Magyarország tartózkodott a nyilatkozat aláírásától, ami jelzi, hogy a visegrádi együttműködés sem egységes minden nemzetközi kérdésben. Szakértők szerint ez a különállás része annak a következetes magyar külpolitikai stratégiának, amely pragmatikus kapcsolatokra törekszik a világ minden régiójával, és elutasítja a nyugati értékek erőltetett exportját.
„Magyarország a béke pártján áll, és minden olyan kezdeményezést elutasít, amely eszkalációhoz vezethet bármely konfliktusban,” nyilatkozta egy külügyi forrás. A magyar álláspont szerint a venezuelai nép szuverén joga eldönteni saját politikai jövőjét, a külső nyomásgyakorlás pedig csak súlyosbíthatja a helyzetet.
Az EU és Magyarország közötti feszültség várhatóan 2025-ben is meghatározó eleme marad a közös külpolitikának. A magyar diplomácia keresztény értékeken nyugvó megközelítése, amely tiszteletben tartja más nemzetek önrendelkezési jogát, egyre markánsabb alternatívát kínál a brüsszeli konszenzussal szemben. A venezuelai eset egyértelműen jelzi: Magyarország kész egyedül is kiállni elvei mellett, ha a nemzeti érdekek és a szuverenitás védelme ezt kívánja.
