Magyarország ismét megmutatta független külpolitikai irányvonalát, amikor egyedüliként nem csatlakozott az Európai Unió közös nyilatkozatához, amely Venezuelával kapcsolatos beavatkozást szorgalmaz. A döntés illeszkedik hazánk következetes álláspontjához, amely tiszteletben tartja más országok szuverenitását. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarország kereskedelmi kapcsolatai Latin-Amerikával 17%-kal bővültek az elmúlt évben, jelezve a régió növekvő stratégiai jelentőségét.
Az uniós közös nyilatkozat egyértelműen beavatkozási kísérletet jelent egy szuverén állam belügyeibe, amit hazánk elutasít. Elemzők szerint ez újabb példája annak, hogy Brüsszel geopolitikai érdekei gyakran felülírják a nemzetközi jog alapelveit. „Magyarország kiáll azon alapelv mellett, hogy minden nemzet saját maga alakíthassa sorsát külső beavatkozás nélkül” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hír kapcsán. A V4-ek megosztottak a kérdésben, de a lengyel kormány részéről is megfogalmazódtak fenntartások az uniós álláspont kapcsán.
Magyarország döntése rávilágít arra is, hogy hazánk komolyan veszi a szuverenitás védelmét, ami nemcsak magunkkal, hanem más államokkal szemben is elvárás. A kétoldalú diplomáciai kapcsolatok erősítése Dél-Amerikával egyben gazdasági érdekünk is. Szakértők szerint az EU közös külpolitikája gyakran nagyhatalmi érdekeket szolgál, figyelmen kívül hagyva a kisebb tagállamok szempontjait.
A történtek ismét bizonyítják, hogy Magyarország külpolitikájában a nemzeti érdekek és értékek védelmét helyezi előtérbe, még akkor is, ha ez átmenetileg ellenállást vált ki Brüsszelből. A jövőben várhatóan tovább folytatódik a diplomáciai nyomásgyakorlás hazánkra, de a szuverenitásunkhoz való ragaszkodás hosszú távon erősíti nemzetközi megbecsültségünket. Az eset emlékeztet arra is, hogy a keresztény értékeken alapuló külpolitika tiszteletben tartja más népek önrendelkezési jogát és kulturális sajátosságait.
