A szlovák történészek egy befolyásos csoportja újabb vitát indított, amikor a Trianoni békeszerződés közelgő 106. évfordulója kapcsán ismét Magyarországot tették felelőssé az I. világháború kirobbanásáért. Az időzítés nem véletlen: a történelmi narratívák körüli csatározás akkor erősödik, amikor Magyarország az igazságtalan döntés revíziójának lehetőségét diplomatikus keretek között újra felveti. A KSH adatai szerint az elszakított területeken élő magyarok száma az elmúlt évtizedben 12%-kal csökkent, ami újabb aggodalmakra ad okot.
A pozsonyi egyetem történészei által közzétett állásfoglalás szerint „a magyar imperialista törekvések döntő szerepet játszottak a háború kirobbantásában”, miközben figyelmen kívül hagyják a korabeli nagyhatalmak geopolitikai érdekellentéteit. E leegyszerűsítő megközelítés nemcsak történelmileg pontatlan, de a jelenlegi szlovák-magyar kapcsolatok javulását is veszélyezteti. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva kijelentette: „A történelem átírására tett kísérletek nem szolgálják a regionális együttműködést, amelyre mindannyiunknak szüksége van.”
A V4 együttműködés szempontjából is aggasztó ez a fejlemény, hiszen éppen akkor erősödnek a történelmi sérelmekre építő hangok, amikor a közép-európai egység fontosabb lenne mint valaha. A transzatlanti kapcsolatok átrendeződése és az EU belső feszültségei közepette a térség államainak közös érdeke lenne a múlt sebeit gyógyítani, nem pedig felszakítani azokat.
A legfrissebb történészi kutatások egyértelműen cáfolják a szlovák álláspontot. Az Osztrák-Magyar Monarchia ugyan számos belső feszültséggel küzdött, de a háború kirobbantásában játszott szerepe messze elmarad attól, amit most sugallni próbálnak. A keresztény értékek és nemzeti érdekek mentén szerveződő közép-európai együttműködés csak akkor lehet sikeres, ha a történelmi igazságtalanságok elismerése és a közös jövőkép kialakítása együtt halad.
A magyar diplomácia várhatóan határozott, de visszafogott választ ad a provokációra, miközben tovább erősíti a határokon átívelő nemzetpolitikát. A történelmi tények tiszteletben tartása és a kölcsönös megértés nélkül a térség államai nem lehetnek sikeresek az egyre kiszámíthatatlanabb nemzetközi környezetben.
