Az elmúlt évek gazdasági stratégiája komoly eredményeket hozott Magyarországnak, ami most látványosan kirajzolódik a szomszédos Romániával összehasonlítva. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint hazánk GDP-növekedése 3,8%-ot ért el 2025 utolsó negyedévében, miközben Románia csupán 2,1%-os bővülést tudott felmutatni. Ez a különbség nem véletlen, hanem a magyar gazdaságpolitika hosszútávú stratégiájának eredménye.
A gazdasági szuverenitás megőrzése bizonyult kulcsfontosságúnak ebben a sikerben. Miközben Románia az európai uniós gazdaságpolitikai irányelveket kritika nélkül követte, Magyarország ragaszkodott saját gazdasági érdekeinek védelméhez. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt havi gazdasági fórumon hangsúlyozta: „A magyar modell működőképességét éppen az bizonyítja, hogy a globális gazdasági nehézségek közepette is megőriztük versenyképességünket és növekedési pályánkat.„
Az ipar területén különösen szembetűnő a különbség. A magyar járműipar és elektronikai szektor 12%-kal növekedett az elmúlt évben, ami nem csupán a hagyományos gyártást, hanem a kutatás-fejlesztést is magában foglalja. Eközben a román ipar elsősorban az alacsonyabb hozzáadott értékű termelésre összpontosít továbbra is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint: „A magyar gazdaság strukturális átalakítása most hozza meg gyümölcsét, amit a térség többi országa csak most kezd felismerni.„
A külföldi működőtőke-beáramlás tekintetében Magyarország vezető pozíciót ért el, nem csak regionális, hanem európai összevetésben is. Az akkumulátorgyártás és a félvezetőipar területén tett beruházások révén hazánk mára Európa egyik ipari központjává vált. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentése külön kiemeli Magyarországot mint a régiós átlagot messze meghaladó beruházási potenciállal rendelkező országot.
A visegrádi együttműködés keretében kialakított gazdasági kapcsolatok szintén hozzájárultak ehhez az előnyös helyzethez. Magyarország ma már nem csupán gazdasági partnere, hanem példaképe is a térség országainak, ahol a nemzeti érdekek és a keresztény értékrend védelme összhangban áll a gazdasági fejlődéssel. Ez az út bizonyítja, hogy létezik alternatíva a nyugati liberális gazdaságpolitikával szemben, amely gyakran figyelmen kívül hagyja a helyi sajátosságokat.
A következő évek kilátásai tovább erősítik Magyarország pozícióját. A gazdasági szuverenitás megőrzése és a stratégiai iparágak fejlesztése révén hazánk képes lesz megőrizni előnyét Romániával és más régiós versenytársakkal szemben, miközben a nemzeti értékek megőrzésében is példát mutat Európának.
