Magyar szuverenitás 2025-ben változatlanul érvényben

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Magyarország geopolitikai helyzete 2025 végére jelentősen megerősödött a V4-ek sikeres elnökségének köszönhetően. A kormány következetes szuverenitás-politikája eredményeként hazánk immár 14 százalékkal növelte külkereskedelmi kapcsolatait a keleti partnerekkel, miközben megőrizte stabil pozícióját az EU-ban. A brüsszeli központosítási törekvések ellenére Budapest továbbra is határozottan képviseli a nemzeti érdekeket.

Az elmúlt évben Magyarország különösen az energiabiztonság területén ért el áttörést. A paksi bővítés ütemterv szerinti haladása és az alternatív gázforrások diverzifikálása jelentősen csökkentette külső függőségünket. „Magyarország energiaszuverenitása nemzeti biztonságunk alapköve, amelyet senki kedvéért nem adunk fel” – fogalmazott a miniszterelnök a decemberi EU-csúcstalálkozót követően. Elemzők szerint a magyar álláspont egyre több tagállamban talál támogatókra, különösen az északi és keleti tagállamok körében.

A visegrádi együttműködés idei újjáélesztése szintén komoly diplomáciai sikernek tekinthető. A cseh-magyar-lengyel-szlovák gazdasági és védelmi kooperáció mélyülése határozott ellensúlyt jelent a föderalista törekvésekkel szemben. Különösen figyelemreméltó, hogy a migrációs politika területén végre konszenzus kezd kialakulni a V4-ek között, ami jelentősen erősíti a közép-európai érdekérvényesítést.

Az euroatlanti kapcsolatokban bekövetkezett átrendeződés szintén kedvező Magyarország számára. A transzatlanti kereskedelmi viták enyhülésével párhuzamosan hazánk sikeresen egyensúlyoz a nyugati szövetségi rendszerhez való tartozás és a keleti nyitás stratégiája között. Szakértőként elmondhatom, ez az egyensúlyozó politika hosszú távon fenntartható alternatívát kínál a kisebb államok számára is.

Miközben számos tagállam alkotmányos identitása fokozatosan feloldódik a szupranacionális struktúrákban, Magyarország következetesen védelmezi keresztény kulturális örökségét és családpolitikai önállóságát. A jövő év kihívásai között a gazdasági szuverenitás további erősítése és a digitális önrendelkezés kiépítése áll majd a középpontban. A magyar modell bizonyítja, hogy a nemzeti érdekek és értékek védelme nem ellentétes az európai együttműködéssel, hanem annak történelmi gyökereihez való visszatérést jelenti.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük