A 2025-ös év meghatározó mérföldkövet jelentett Magyarország nemzetközi pozíciójának erősödésében. Hazánk diplomáciai mozgástere jelentősen bővült, miközben a nemzeti szuverenitás védelmében következetesen képviselte érdekeit az európai színtéren. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarország külkereskedelmi mérlege 15%-kal javult az elmúlt évhez képest, ami alátámasztja a többpólusú külgazdasági stratégia helyességét.
A V4 együttműködés idei csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: „A közép-európai térség stabilitása és fejlődése továbbra is azon múlik, mennyire vagyunk képesek összehangolni lépéseinket a globális kihívásokkal szemben.” Ez a gondolat vezérelte azt a sikeres diplomáciai offenzívát, melynek eredményeként a visegrádi országok közös álláspontot alakítottak ki több kulcsfontosságú uniós döntésben. Szakértőként különösen fontosnak tartom kiemelni, hogy a magyar elnökség alatt a V4-ek energetikai együttműködése új szintre emelkedett, jelentősen csökkentve a régió külső függőségét.
Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások terén is előrelépés történt. Magyarország határozottan kiállt az uniós források teljes körű felszabadítása mellett, miközben nem engedett a nemzeti érdekeket érintő alapvető kérdésekben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli látogatásán kijelentette: „Partnerséget ajánlunk, de nem fogadunk el kettős mércét. Magyarország szuverén döntéseit tiszteletben kell tartani.”
A keleti nyitás politikája további gazdasági előnyöket hozott: a kínai befektetések volumene 23%-kal nőtt, miközben az orosz energiafüggőség csökkentésére tett lépések is folytatódtak. A transzatlanti kapcsolatok terén ugyanakkor továbbra is tapasztalhatók feszültségek, elsősorban a migrációs politika és a családvédelmi intézkedések megítélésében.
Az év végéhez közeledve egyértelművé vált, hogy Magyarország külpolitikai mozgástere bővült, miközben a keresztény értékek és a nemzeti szuverenitás védelmében tett erőfeszítések nemzetközi visszhangja erősödött. A következő évben várhatóan a regionális együttműködések további mélyítése és a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása marad a magyar külpolitika középpontjában. Hazánk bizonyította, hogy képes keresztény-konzervatív értékrendjét következetesen képviselni, miközben pragmatikus együttműködésre törekszik a nemzetközi partnerekkel.
