Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése súlyos kritikát fogalmaz meg Magyarország közlekedési infrastruktúrájával kapcsolatban, amely veszélyezteti hazánk versenyképességét és a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását. A szakértői elemzések szerint a magyar közúthálózat 46 százaléka már most is felújításra szorul, miközben a vasúthálózat modernizálása évtizedeket késett a környező országokhoz képest.
Az infrastrukturális lemaradás következményei a mindennapokban is érezhetőek. A MÁV járatainak átlagos késése tavaly elérte a 12 percet, míg a teherforgalom hatékonysága 23 százalékkal marad el az uniós átlagtól. „A jelenlegi állapotok fenntartása nem opció, azonnali és átfogó beruházási programra van szükség” – nyilatkozta Nagy István, a Közlekedéstudományi Intézet vezetője.
A probléma gyökere a forráshiány és a nem megfelelő karbantartás. Az elmúlt évtizedben a GDP mindössze 0,8 százalékát fordította az ország közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, szemben az uniós 1,5 százalékos átlaggal. A Visegrádi négyek többi tagja ennél is többet, átlagosan a GDP 1,7 százalékát költötte ilyen célokra.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a helyzet már nem csak kényelmi kérdés, hanem nemzetgazdasági kockázat. A leromlott úthálózat miatt az áruszállítás költségei 15 százalékkal magasabbak, ami beépül a fogyasztói árakba. A vasúti teherforgalom versenyképtelensége pedig a környezeti terhelést is növeli, mivel a szállítmányok jelentős része közútra terelődik.
„Átfogó közlekedési stratégiára van szükség, amely nem csak tűzoltásra, hanem hosszú távú fejlesztésekre koncentrál” – hangsúlyozzák a Közlekedéstudományi Egyesület szakemberei. A fejlesztések elmaradása esetén 2030-ra a hazai közlekedési hálózat állapota kritikussá válhat, ami már a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat és a gazdasági növekedést is veszélyezteti.
A kormány infrastruktúra-fejlesztési tervei szerint 2025-2030 között 3200 milliárd forintot fordítanak közlekedési beruházásokra, de szakértők szerint ez az összeg is csak a legégetőbb problémák kezelésére elegendő. Valódi megoldást a finanszírozási rendszer átalakítása és a magántőke bevonása jelenthetne, amely azonban átfogó jogszabályi változtatásokat igényel.
