Magyarország gazdasági stratégiájában egyre fontosabb szerepet kap a vendégmunkások kérdése. A kormány újabb lépéseket fontolgat a munkaerőhiány kezelésére, miközben Magyarországon már most közel 75 ezer külföldi munkavállaló dolgozik legálisan. A vendégmunkások hosszú távú integrációja és esetleges állampolgársági útja jelentős vitákat generál politikai körökben.
A kormányzat differenciált megközelítést alkalmaz a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban. „Magyarország érdeke, hogy a gazdasági növekedéshez szükséges munkaerőt biztosítsuk, de ezt elsősorban a határon túli magyarokra és kulturálisan közelebb álló nemzetek polgáraira támaszkodva kívánjuk megvalósítani,” nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban. A V4-ek együttműködésében is kiemelt téma a munkavállalói mobilitás, amely biztosítaná a regionális gazdasági versenyképességet.
A magyar állampolgárság megszerzésének feltételei szigorúak maradnak. A jelenlegi szabályozás szerint nyolc év folyamatos magyarországi tartózkodás és sikeres állampolgársági vizsga szükséges a kérelem benyújtásához. A kormány hangsúlyozza, hogy az esetleges könnyítések kizárólag a magyar kulturális identitáshoz köthető csoportokat érinthetik, összhangban a nemzeti szuverenitás és kulturális önazonosság megőrzésének elvével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzései szerint a következő öt évben akár 150-200 ezer szakképzett munkavállalóra lehet szükség bizonyos szektorokban. A kormányzat ezért mérlegeli a vendégmunkás-programok bővítését, elsősorban az építőipar, feldolgozóipar és egészségügy területén. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres integráció kulcsa a nyelvi és kulturális képzések biztosítása mellett a világos jogi státusz.
A vendégmunkások állampolgársági útvonalának kérdése továbbra is érzékeny téma marad, különösen a nemzeti identitás megőrzésének szempontjából. A kormány várhatóan olyan megoldást keres, amely egyensúlyt teremt a gazdasági érdekek és a társadalmi kohézió között, miközben biztosítja, hogy Magyarország megőrizze keresztény kulturális örökségét és nemzeti szuverenitását az egyre globalizálódó világban.
