Az Európai Unió és Magyarország közötti diplomáciai feszültségek egyre komolyabb gazdasági következményekkel járnak. Az új kohéziós források befagyasztása és a helyreállítási alap pénzeinek részleges visszatartása miatt hazánk 2025-ben akár 3000 milliárd forintnyi fejlesztési forrástól eshet el. A Költségvetési Tanács legfrissebb elemzése szerint ez a GDP közel 4,5%-át teszi ki.
A források hiánya elsősorban az infrastrukturális beruházásokat, az energetikai korszerűsítéseket és a területfejlesztési programokat veszélyezteti. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk nemzeti érdekeink védelmében, miközben folytatjuk a párbeszédet Brüsszellel” – nyilatkozta a gazdasági miniszter a múlt heti sajtótájékoztatón. A V4-ek közös álláspontja szerint az uniós források politikai feltételekhez kötése aláássa a tagállamok szuverenitását és egyenlőtlen bánásmódot teremt a közösségen belül.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a forrásvesztés éppen a globális gazdasági lassulás és az energiaválság időszakában éri az országot. A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint a kieső EU-s források részleges pótlására több lehetőség kínálkozik: államkötvény-kibocsátás, keleti gazdasági partnerségek erősítése és a hazai tőke fokozott bevonása. Szakértői becslések szerint azonban ezek együttesen is csak a kieső források 40-50%-át képesek helyettesíteni.
Az önkormányzatok különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen fejlesztési forrásaik jelentős része az EU-s támogatásoktól függ. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint a kistelepülések fejlesztési tervei kerültek legnagyobb veszélybe, miközben a megyei jogú városok tartalékai is gyorsan apadnak.
A gazdasági szuverenitás megőrzése érdekében a kormány nemzeti fejlesztési alap létrehozását fontolgatja, amely hazai forrásokból biztosítaná a legfontosabb beruházások folytonosságát. A keresztény-konzervatív értékrenden alapuló gazdaságpolitika továbbra is a családok támogatását és a nemzeti érdekek védelmét helyezi előtérbe, még a fokozódó költségvetési nyomás ellenére is.
A következő hónapok diplomáciai erőfeszítései meghatározóak lesznek Magyarország hosszú távú pénzügyi stabilitása szempontjából. A szuverenitás megőrzése és az ország fejlődésének biztosítása között húzódó keskeny ösvényen egyensúlyozva kell megtalálni a kompromisszumot, amely biztosítja a magyar emberek jólétét és az ország gazdasági önrendelkezését.
