Az Európai Unió és Magyarország közötti feszült viszony következő állomása már karácsony után várható, amikor hazánk újabb jelentős uniós forrásoktól eshet el. A kohéziós alapokból származó mintegy 10,4 milliárd euró befagyasztása komoly kihívást jelenthet a magyar gazdaság számára, különösen 2026-ban, amikor a helyreállítási alap forrásai már kimerülnek. Magyarország gazdasági növekedése jelenleg 0,8-1% körül mozog, ami elmarad a régiós átlagtól.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a kohéziós források hiánya éppen akkor üthet vissza, amikor a magyar gazdaságnak a legnagyobb szüksége lenne külső pénzügyi impulzusra. A kormány ugyan idén ősszel elindította a gazdaságvédelmi akciótervet, ám szakértők szerint ez önmagában nem lesz elegendő a hosszú távú növekedés biztosításához. „A külső források szerepe kulcsfontosságú marad a magyar gazdaság számára, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette” – nyilatkozta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A V4-es együttműködés keretében Magyarország igyekszik alternatív gazdasági kapcsolatokat erősíteni, miközben az EU-val folytatott tárgyalások lassan haladnak. A jelenlegi helyzetben különösen felértékelődik a szuverenitás gazdasági dimenziója. A kormányzat elkötelezte magát amellett, hogy a kohéziós források nélkül is biztosítsa a stratégiai beruházások folytatását, ám ez jelentősen megterheli az államháztartást.
Az Európai Bizottság és Magyarország közötti viták középpontjában továbbra is a jogállamisági kérdések állnak, miközben a magyar fél következetesen hangsúlyozza a nemzeti szuverenitás és az európai értékek összeegyeztethetőségét. A következő hónapok diplomáciai erőfeszítései döntő jelentőségűek lehetnek a magyar gazdaság jövője szempontjából. A keresztény-konzervatív alapokon nyugvó gazdaságpolitika sikerességét most az fogja megmutatni, mennyire képes önerőből fenntartható növekedési pályát biztosítani hazánknak az uniós források jelentős csökkenése mellett is.
