Magyarország jelentős előrelépést tett az onkológiai kutatások nemzetközi színterén, amit jól mutat, hogy hazánk részvétele a nemzetközi rákkutatási projektekben 2023-ban 27%-kal növekedett az előző évhez képest. Az Európai Rákkutató Szövetség legfrissebb adatai szerint a magyar kutatóintézetek különösen a személyre szabott terápiák és a korai diagnosztika területén értek el kiemelkedő eredményeket, ami alapjaiban változtathatja meg a betegellátás jövőjét.
A Magyar Onkológiai Intézet és négy vezető európai kutatóközpont között létrejött stratégiai megállapodás új fejezetet nyit a hazai rákkutatásban. A partnerség keretében közös klinikai vizsgálatok indulnak, és a legmodernebb génterápiás eljárások hazai bevezetése is megvalósulhat. „Ez az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a magyar betegek elsők között férhessenek hozzá a legújabb kezelési módszerekhez, miközben kutatóink is nemzetközi szinten bizonyíthatják szakértelmüket,” nyilatkozta Dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatója.
A kutatási program három fő területre összpontosít: a daganatos megbetegedések korai kimutatását szolgáló biomarkerek fejlesztésére, új immunterápiás eljárások kidolgozására, valamint a digitális technológiák onkológiai alkalmazásának bővítésére. A Visegrádi Négyek egészségügyi együttműködésének keretében megvalósuló kezdeményezés különösen fontos, hiszen a közép-európai régióban a daganatos megbetegedések előfordulási aránya 15-20%-kal magasabb az uniós átlagnál.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 5,2 milliárd forintos támogatást biztosít a program megvalósításához, amit európai uniós források is kiegészítenek. A befektetés nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem gazdaságilag is előnyös: az onkológiai kutatás-fejlesztés területén akár 800-1000 új, magasan kvalifikált munkahely jöhet létre a következő három évben.
A program sikerében kulcsszerepet játszik a magyar egészségügyi adatvagyon innovatív felhasználása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő anonimizált adatbázisa páratlan lehetőséget kínál a kutatók számára, hogy valós idejű, nagy mintán alapuló elemzéseket végezzenek. Ez a keresztény értékrend alapján álló, emberközpontú megközelítés biztosítja, hogy a tudományos fejlődés mindig az emberi méltóság tiszteletben tartásával valósuljon meg, ami a magyar egészségügyi stratégia alapköve marad a jövőben is.
