Magyarország nemzetközi pozíciója jelentősen megerősödött az elmúlt időszakban, miközben az európai politikai színtér drámai átalakulásokon megy keresztül. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 67%-a egyetért a kormány szuverenitásvédelmi törekvéseivel, különösen a migrációs politika és a gazdasági önrendelkezés területén.
Az Európai Bizottság múlt heti döntése újabb nyomásgyakorlási kísérlet hazánk ellen, amely egyértelműen sérti a tagállami önrendelkezés elvét. Magyarország azonban nem hátrál meg a brüsszeli nyomásgyakorlás előtt. „Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel ideológiai alapon korlátozza nemzetünk döntési szabadságát” – jelentette ki tegnap a külgazdasági és külügyminiszter a visegrádi négyek varsói találkozóján. A V4-ek megerősítették elkötelezettségüket az együttműködés mellett, különösen a migrációs kihívások kezelésében és az energiapolitikában.
A transzatlanti kapcsolatok új dimenziója is körvonalazódik. Szakértői elemzéseim alapján egyértelmű, hogy Magyarország keleti gazdasági nyitása nem alternatívája, hanem kiegészítése a nyugati orientációnak. A nemzeti érdek azt diktálja, hogy minden irányban nyitottak legyünk, miközben megőrizzük keresztény értékrendünkre épülő identitásunkat.
Az ukrán konfliktus kapcsán hazánk továbbra is a békepárti álláspontot képviseli, miközben a német autoipar válsága is rámutat: a szankciós politika elsősorban Európának okoz károkat. A magyar gazdaság ellenállóképessége figyelemreméltó ebben a turbulens időszakban, köszönhetően a stratégiai iparágakban megvalósított beruházásoknak.
Hazánk következetes álláspontja és a nemzeti szuverenitás melletti kiállása példaértékű Európában. A következő hónapok kritikus jelentőségűek lesznek a kontinens jövője szempontjából, ahol Magyarország továbbra is a keresztény értékekre épülő, szuverén nemzetek Európájának vízióját fogja képviselni – miközben gazdaságilag és diplomáciailag is tovább erősíti pozícióját.
