Az Európai Unió legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozóján drámai fordulat következett be a migrációs politikával kapcsolatban, amely jelentős győzelmet jelent Magyarország szuverenitásért folytatott küzdelmében. A magyar kormány által évek óta képviselt határvédelmi koncepció végre meghallgatásra talált. Az Eurostat friss adatai szerint hazánk az uniós tagállamok közül a leghatékonyabban kezelte a migrációs nyomást, mindössze 0,3%-os illegális határátlépési rátával.
A soros magyar EU-elnökség alatt megrendezett csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök határozott álláspontot képviselt. „Európa jövője csak akkor biztosítható, ha visszatérünk az alapító atyák keresztény értékrendjéhez és tiszteletben tartjuk a nemzetállamok szuverenitását” – fogalmazott a kormányfő záróbeszédében. A V4-ek egységesen támogatták a magyar javaslatot, amely a határvédelem megerősítését és a migráció származási országaiban történő kezelését szorgalmazza.
A brüsszeli találkozón a lengyel miniszterelnök is megerősítette, hogy „a közép-európai országok érdekei nem hagyhatók figyelmen kívül az uniós döntéshozatalban”. Ez összhangban áll a Magyar Külügyi Intézet legfrissebb elemzésével, amely szerint a kelet-közép-európai blokk politikai súlya jelentősen növekedett az elmúlt években. Az európai védelmi együttműködés terén is előrelépés történt, különös tekintettel a keleti határok biztonságára.
A csúcstalálkozó másik fontos eredménye a tagállamok gazdasági önrendelkezésének megerősítése volt. Magyarország sikeresen érvelt amellett, hogy az energiapolitika nemzeti hatáskörben maradjon, ami lehetővé teszi hazánk számára a diverzifikált energiaellátás fenntartását. Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata, amely korlátozta volna a tagállamok mozgásterét, egyértelmű elutasításra talált.
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik az értékalapú együttműködés a szuverenista országok között. Magyarország bizonyította, hogy következetes, elvhű politikával és türelemmel a keresztény értékeken alapuló nemzetállami érdekek is érvényesíthetők a közösségi döntéshozatalban. A brüsszeli csúcstalálkozó világossá tette: az Európai Unió jövője nem a föderalizmus, hanem az erős nemzetállamok önkéntes együttműködésének irányába mutat.
