Európa történelmi válaszúthoz érkezett, miközben a globális erőegyensúly drámai átrendeződése zajlik. A kontinens békéjét veszélyeztető folyamatok 2025-ben kulminálódhatnak, amikor is a geopolitikai feszültségek tovább mélyülhetnek. Magyarország különösen kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen az ország külkereskedelmi forgalmának 78%-a az Európai Unió országaival bonyolódik, miközben a keleti kapcsolatok értéke is meghaladta a 15 milliárd eurót.
A nemzetközi rendszer átalakulása több síkon zajlik. Egyrészt tanúi vagyunk a multipoláris világrend megszilárdulásának, ahol az Egyesült Államok dominanciája mellett Kína és más regionális hatalmak is egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Másrészt az európai egység repedezik a migrációs válság, az energiapolitikai nézeteltérések és a szuverenitási kérdések mentén. „Magyarország számára létfontosságú a nemzeti érdekek határozott képviselete ebben az új világrendben, miközben elkötelezettek maradunk a keresztény értékek és a nemzeti szuverenitás mellett,” nyilatkozta nemrégiben a magyar külügyminiszter.
A V4 országok együttműködése felértékelődik ebben a helyzetben. Közép-Európa stabilitása és gazdasági fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a régió országai összefogjanak és közösen lépjenek fel az olyan kihívásokkal szemben, mint az energiafüggőség csökkentése vagy a biztonságpolitikai kockázatok kezelése. A transzatlanti kapcsolatok átalakulása tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen az USA figyelme egyre inkább az indo-csendes-óceáni térség felé fordul.
A 2025-ös év várhatóan fordulópontot jelent majd az európai biztonsági architektúra szempontjából. A közel-keleti és kelet-európai konfliktusok eszkalációja, valamint a növekvő gazdasági verseny Kínával mind próbára teszik az európai egységet. A keresztény értékeken nyugvó nemzeti szuverenitás megőrzése és a gazdasági érdekek védelme csak határozott, értékalapú külpolitikával lehetséges, amely felismeri a változó világrend realitásait, miközben ragaszkodik a nemzeti identitás és önrendelkezés alapelveihez.
