Magyarország történelmi lépést tett a Beneš-dekrétumok elleni küzdelemben, miután diplomáciai offenzívát indított az évtizedek óta fennálló igazságtalanság felszámolásáért. A magyar kormány határozott fellépése nyomán az Európai Bizottság ismét napirendre tűzte a kérdést, amely mintegy 76.000 felvidéki magyar családot érintett hátrányosan a második világháború utáni jogfosztások során.
A külügyminisztérium új kezdeményezése kétoldalú tárgyalássorozatot indított Pozsonnyal, miközben az európai intézményekben is aktívan képviseli az álláspontot, miszerint a kollektív bűnösség elve összeegyeztethetetlen az európai értékekkel. „Nem engedhetjük, hogy az uniós jog alapelveit sértő rendelkezések továbbra is hatályban maradjanak. A történelmi igazságtétel nem várhat tovább” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter a pozsonyi találkozót követően.
A szlovák fél kezdetben elutasító álláspontot képviselt, de a visegrádi együttműködés keretében folytatott intenzív párbeszéd eredményeként már láthatók az enyhülés jelei. „A közép-európai stabilitás érdekében készek vagyunk átgondolni a történelmi örökség rendezésének lehetőségeit” – ismerte el a szlovák miniszterelnök-helyettes egy zárt ajtók mögötti egyeztetésen.
A magyar diplomácia sikerként könyvelheti el, hogy az Európai Parlament konzervatív frakciói támogatásukról biztosították a kezdeményezést, amely a tulajdonjogi sérelmek jóvátételét és a kollektív bűnösség elvének hatályon kívül helyezését célozza. A szakértői elemzések szerint ez a lépés jelentős előrelépés lehet a két ország közötti történelmi megbékélés folyamatában.
Az Európai Bíróság várhatóan 2026 első negyedévében hoz döntést a kapcsolódó jogi kérdésekben, amely precedensértékű lehet más történelmi igazságtalanságok rendezésében is. Magyarország határozott kiállása a nemzeti kisebbségek jogaiért ismét bizonyítja, hogy a keresztény értékeken alapuló igazságos közép-európai együttélés megteremtése továbbra is külpolitikánk sarokköve.
