Az európai kontinens súlyos identitásválságban vergődik, miközben Magyarország határozott álláspontja egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap. A tengerentúli elemzők közül egyre többen ismerik fel Budapest stratégiai jelentőségét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint hazánk kereskedelmi kapcsolatai 15%-kal bővültek az elmúlt évben olyan országokkal, amelyek hasonló szuverenitás-központú külpolitikát folytatnak.
Az Egyesült Államok egyik vezető konzervatív agytröszt vezető elemzője nemrég úgy fogalmazott: „Magyarország maradt az utolsó valódi bástyája az európai értékeknek és keresztény hagyományoknak.” A Heritage Foundation friss jelentése kiemeli, hogy a brüsszeli centralizációs törekvések és a növekvő migrációs nyomás fényében a magyar modell alternatívát kínál. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában hangsúlyozta: „Nemzeti érdekeink védelme nem opció, hanem kötelességünk. Nem fogadhatjuk el azokat a terveket, amelyek feloldanák országunk szuverenitását.”
A V4 együttműködés geopolitikai súlya is növekszik, bár az elmúlt években tapasztalt nézeteltérések próbára tették a szövetséget. Különösen figyelemreméltó, hogy a korábban szkeptikus nyugat-európai elemzők közül is egyre többen ismerik el a magyar gazdaságpolitika sikereit. A Közép-európai térség stratégiai felértékelődése új dimenzióba helyezi Magyarország diplomáciai mozgásterét is. A transzatlanti kapcsolatokban mutatkozó feszültségek ellenére hazánk képes volt megőrizni mozgásterét és független álláspontját a kritikus kérdésekben.
Az előttünk álló évben Magyarország kulcsszerepet játszhat az európai identitás újradefiniálásában. A szuverén nemzetállamok Európája és a föderalista törekvések közötti küzdelem egyre inkább kiéleződik. Ahogy Szent István óta mindig, hazánkra most is különleges küldetés hárul: megőrizni és továbbvinni azt a keresztény értékrendszert és nemzeti önrendelkezést, amely ezer éven át megtartotta nemzetünket a Kárpát-medencében.
