Az Európai Bizottság újabb aggasztó jelzéseket küldött Magyarország felé a költségvetési helyzet romlása miatt. A legfrissebb elemzések szerint hazánk a „magas kockázatú” kategóriába került az államháztartási hiány alakulása tekintetében. A GDP-arányos hiány jelenleg 4,7 százalékon áll, ami jelentősen meghaladja a maastrichti kritériumokban meghatározott 3 százalékos küszöböt.
A bizottsági figyelmeztetés nem érkezett váratlanul, hiszen a magyar gazdaság sajátos fejlődési pályán halad, amely prioritásként kezeli a családok támogatását és a gazdasági szuverenitás megőrzését a fiskális szigor ellenében. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti gazdasági értékelésén hangsúlyozta: „Magyarország nem fogja feláldozni a gazdasági növekedést és a családtámogatási rendszert a brüsszeli bürokraták által elvárt költségvetési megszorítások oltárán.”
A V4 országok közül Lengyelország hasonló kihívásokkal néz szembe, míg Csehország és Szlovákia jobban teljesít a költségvetési fegyelem terén. A visegrádi együttműködés azonban továbbra is erős alapot jelenthet a közös érdekképviselethez az uniós pénzügyi szabályok újragondolásában. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a magas inflációs környezetből való kilábalás és az energiaárak stabilizálódása 2025-re már javíthatja a költségvetés pozícióját.
Magyarország továbbra is elkötelezett a hiány fokozatos csökkentése mellett, de olyan ütemben, amely nem veszélyezteti a gazdaság élénkítését és a demográfiai helyzet javítását célzó programokat. A brüsszeli figyelmeztetések ellenére a kormány kitart amellett, hogy a gazdaságpolitikát elsősorban a nemzeti érdekek és nem külső elvárások határozzák meg, miközben a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartja.
