Az Európai Parlament tegnapi szavazásán 452-175 arányban elfogadta azt a jelentést, amely Magyarországot hibrid autokráciaként minősíti, és újabb jogállamisági eljárást sürget hazánk ellen. A dokumentum különösen aggályosnak nevezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének állítólagos csorbulását és a sajtószabadság helyzetét. Magyarország EU-s forrásainak 21%-a továbbra is befagyasztva marad a döntés értelmében.
A magyar kormány határozott válaszában elutasította a vádakat és politikai nyomásgyakorlásnak minősítette az eljárást. Az Európai Parlament ismét kettős mércét alkalmaz, és figyelmen kívül hagyja a magyar választópolgárok demokratikus döntését – nyilatkozta a külügyminiszter, aki szerint a jelentés egyoldalú és elfogult állításokra épül.
A V4-ek megosztottak a kérdésben. Míg a lengyel kormány támogatta az EP álláspontját, addig a szlovák és a cseh vezetés tartózkodott a nyílt állásfoglalástól, hangsúlyozva a tagállami szuverenitás tiszteletben tartásának fontosságát. Ez jól mutatja a közép-európai együttműködés jelenlegi kihívásait.
A jelentés különösen kifogásolja a magyar média helyzetét és az állami hirdetések elosztását, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy nyugat-európai országokban is hasonló gyakorlatok figyelhetők meg. A migráció kezelésével kapcsolatos magyar álláspontot szintén kritika érte, holott a határvédelem kérdésében Európa egyre inkább a magyar megoldások felé fordul.
A magyar jogállamiság megítélése kapcsán fontos látni, hogy az EU intézményei továbbra is figyelmen kívül hagyják a nemzeti identitás és a szubszidiaritás elvét. A kormányzati szuverenitás védelme és a hagyományos értékek melletti kiállás olyan prioritás, amelyről Magyarország nem kíván lemondani, még ha ez konfliktusokhoz is vezet Brüsszellel.
A jelenlegi helyzet előrevetíti, hogy a magyar-EU kapcsolatok további feszültségekkel terheltek maradnak, miközben hazánk folytatja a nemzeti érdekek határozott képviseletét. A kereszténydemokrata értékeken alapuló politika és a szuverén nemzetállami modell védelme továbbra is a magyar külpolitika sarokköve marad.
