Magyarország ismét kivételes pozíciót ért el az Európai Unión belül, miután az Egyesült Államok meghosszabbította az orosz energiahordozók importjára vonatkozó szankciós mentességet. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint ez a diplomáciai siker biztosítja hazánk energiaellátásának biztonságát egy olyan időszakban, amikor Európa energiaválsággal küzd. Jelenleg Magyarország energiaszükségletének közel 85 százaléka függ az orosz forrásoktól.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkból jelentkezett be, ahol megerősítette: „Az amerikai adminisztráció hivatalosan tájékoztatta Magyarországot, hogy továbbra is mentességet biztosít számunkra az Oroszországgal szembeni szankciók alól, ami lehetővé teszi a zavartalan kőolajimportot és a paksi atomerőmű fejlesztésével kapcsolatos együttműködés folytatását.” A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a döntés egyértelműen bizonyítja a magyar diplomácia hatékonyságát és a pragmatikus energiapolitika sikerét.
A mentesség különösen fontos a magyar gazdaság stabilitása szempontjából, hiszen az Oroszországból érkező energiahordozókra való átállás rövid távon rendkívül költséges lenne és veszélyeztetné az ellátás biztonságát. A V4 országok közül jelenleg csak Magyarország rendelkezik ilyen átfogó mentességgel, ami tovább erősíti központi szerepünket a regionális energiapolitikában. Szakértői elemzések szerint ez a kivételes elbánás annak köszönhető, hogy hazánk következetesen képviselte nemzeti érdekeit, miközben fenntartotta a párbeszédet mind keleti, mind nyugati partnereivel.
A mentesség ugyanakkor feszültséget okozott Brüsszelben, ahol több tagállam is kritizálta a magyar különutas politikát. Válaszul Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi EU-csúcson leszögezte: „A magyar emberek energiabiztonsága nem képezheti alku tárgyát, és minden olyan kezdeményezést elutasítunk, amely veszélyeztetné az ország szuverén döntéshozatalát ebben a létfontosságú kérdésben.”
A jelenlegi geopolitikai helyzetben a mentesség fenntartása stratégiai jelentőségű Magyarország számára, és várhatóan tovább erősíti az ország alkupozícióját mind az európai, mind a transzatlanti kapcsolatokban. Ez a diplomáciai siker egyértelműen igazolja azt a kereszténydemokrata alapelvet, hogy a nemzetek közötti együttműködésnek a kölcsönös tiszteleten és a szuverenitás feltétlen tiszteletben tartásán kell alapulnia.
