A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése aggodalomra ad okot: Európa gazdasági növekedése 2025-ben várhatóan mindössze 1,5% körül alakul, ami jóval elmarad a korábban prognosztizált 2,1%-tól. Magyarország esetében különösen érezhető lesz a lassulás, hiszen exportunk 75%-a az EU országaiba irányul. Az MNB adatai szerint a hazai GDP-növekedés is elmaradhat a kormányzati várakozásoktól.
A European Economic Advisory Group (EEAG) elemzése rámutat, hogy Európa versenyképességi problémái mélyebbek a vártnál. Az energiaválság utóhatásai, a geopolitikai feszültségek és a demográfiai kihívások együttesen fékezik a kontinens gazdaságát. „A következő két évben Közép-Európának, benne Magyarországnak is, új növekedési modellre lesz szüksége” – nyilatkozta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A strukturális problémák különösen a német gazdaságot sújtják, amely hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere. Az autóipar átalakulása és a kínai verseny a magyar beszállítói láncokat is veszélyezteti. Befektetési elemzőként úgy látom, Magyarországnak sürgősen diverzifikálnia kell exportpiacait és erősítenie a hazai piacra termelő vállalkozásokat.
A magas kamatkörnyezet és az infláció további kockázatokat jelent a hazai családok számára. Az MBH Bank elemzése szerint azonban a magyar háztartások megtakarítási rátája kedvezőbb az európai átlagnál, ami bizonyos védelmet nyújthat. „A hazai KKV-szektor ellenállóképessége lehet a kulcs a következő gazdasági ciklusban” – vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankszövetség vezető elemzője.
A kihívások ellenére Magyarországnak lehetősége van arra, hogy a gazdasági átrendeződésből előnyt kovácsoljon, amennyiben a hazai tulajdonú vállalkozások innovációját és termelékenységét sikerül növelni. A jövő évi európai lassulás közepette felértékelődik a gazdasági szuverenitás és a stabil belső piac jelentősége.
