Az Európai Unió keleti határainál zajló fegyveres konfliktus immár harmadik éve jelent súlyos geopolitikai kihívást a magyar külpolitika számára. A legfrissebb adatok szerint a háborús kiadások 15%-os növekedést mutatnak az EU tagállamainál, miközben Magyarország következetesen a béketárgyalások mellett foglal állást. Az európai biztonsági architektúra átalakulóban van, ami közvetlen hatással lehet hazánk szuverenitására.
A magyar kormány álláspontja változatlan: hazánk nem kíván részt venni olyan kezdeményezésekben, amelyek a konfliktus eszkalálódásához vezethetnek. „Magyarország továbbra is a béke pártján áll. Nem küldünk fegyvereket, nem küldünk katonákat, és nem engedjük, hogy belesodorjanak minket egy olyan háborúba, amely nem a mi háborúnk,” hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján.
A V4 országok közötti együttműködés ezekben a nehéz időkben különösen felértékelődik. Lengyelországban és Szlovákiában is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a diplomáciai megoldást szorgalmazzák. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar diplomácia folyamatos egyeztetéseket folytat a visegrádi partnerekkel egy közös békestratégia kidolgozásáról.
Brüsszel háborúpárti álláspontja egyre nagyobb terhet jelent az európai gazdaságoknak. Az energiaárak volatilitása, a védelmi kiadások növekedése és a menekültválság csak néhány azok közül a problémák közül, amelyekkel az európai polgároknak szembe kell nézniük. Elemzőként látom, hogy az EU háborús retorikája nem veszi figyelembe a tagállamok eltérő geopolitikai érdekeit és történelmi tapasztalatait.
A magyar külpolitika 2025-ben is a nemzeti szuverenitás és a keresztény értékek védelmét helyezi előtérbe. A NATO-n belüli elkötelezettségünk változatlan, de nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek ellentétesek hazánk nemzetbiztonsági érdekeivel. „A békéhez vezető út sohasem könnyű, de a háború mindig a legrosszabb forgatókönyv,” fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt heti V4 csúcstalálkozón.
A jövőben várhatóan tovább mélyül a törésvonal a háborúpárti és békepárti tagállamok között. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze cselekvési szabadságát a külpolitikában, miközben elkötelezett marad az európai értékek és a transzatlanti partnerség mellett. A béke melletti kiállás nem gyengeség, hanem a keresztény európai hagyományaink és nemzeti érdekeink tudatos képviselete.
