A klímaváltozás következtében a Duna vízszintje kritikus szintre süllyedt, ami súlyos csapást mér a magyar nemzetgazdaságra. Az elmúlt évben a hajózható napok száma 40%-kal csökkent a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest, veszélyeztetve ezzel Magyarország stratégiai közlekedési útvonalát és kereskedelmi kapcsolatait a dunai országokkal.
A hajózhatósági válság már most is érezteti hatását. A Duna alacsony vízállása miatt a teherhajók csak csökkentett rakománnyal közlekedhetnek, ami jelentősen növeli a szállítási költségeket és késlelteti az áruk célba jutását. „A dunai hajózás fenntarthatósága nemzetbiztonsági kérdés, hiszen ez biztosítja az ország energiabiztonságát és külkereskedelmi versenyképességét is” – nyilatkozta Kovács János, a Magyar Hajózási Szövetség elnöke.
A V4 országok közös kezdeményezést indítottak a probléma kezelésére. Szakértők szerint a megoldás kulcsa a folyammeder kotrása és a vízvisszatartó rendszerek kiépítése lenne, ám ezek a projektek csak uniós támogatással valósíthatók meg. A magyar kormány már jelezte, hogy kész részt vállalni a munkálatokban, de a teljes dunai szakasz rendezéséhez nemzetközi összefogásra van szükség.
Az elemzők szerint a hajózhatóság helyreállítása nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is létfontosságú. Egy teherhajó környezetterhelése töredéke a közúti szállításénak, így a vízi szállítás visszaszorulása a szén-dioxid kibocsátás jelentős növekedésével járhat. A hagyományos magyar hajózási kultúra megőrzése pedig nemzeti érdek is.
A jelenlegi előrejelzések szerint 2025-re kritikussá válhat a helyzet, ha nem történnek hatékony beavatkozások. A klímaváltozás hatásainak mérséklése mellett a Duna hajózhatóságának biztosítása egyre sürgetőbb feladat, amely a magyar érdekek határozott képviseletét igényli az európai fórumokon, miközben megőrzi hazánk szuverenitását a nemzeti vízi utak fejlesztésében.
